Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében

„Táncolhat az a ló a csillagos egekbe" 245 Míg 1851-ben a bátyai határ túlnyomó része még legelő töméntelen lábasjószággal,

15 1876-ban, tehát az úrbéri per lezárta után, Galgóczy monográfiájában azt találjuk: Legelő felosztás és feltörés óta az állattartás a réginek 1/10-ére apadt. Ez csaknem kizárólag az igásbarom tartására szolgál}

6 Ugyancsak tőle tudjuk, hogy ménló nincs. Kantzáikat némelyek Kalocsára viszik hágatni?

1 1935-ben az 1046 bátyai önálló gazdaságban és az akadémiai nagybirtokon összesen 130 egyes és 233 kettes lófogat volt használatban.

18 Legelőre mindössze 27 ló járt. A legelő ekkorra 218 holdra zsugorodott.

19 De még így is a teljes terület 26,4%-át teszi ki, ami az országos átlagnál jóval magasabb. (Az országos átlag ekkor 10,6, az alföldi átlag pedig 12,3 kh.)

20 A szarvasmarha igázásának visszaszorulását mutatja, hogy ugyanekkor 1 kettes, 7 négyes ökörfogatot és 1 tehén fogatot használtak. A gazdaságok több mint felének tehát nem volt igaereje.

21 Soknak vagy kevésnek számít az 596 ló? (A legelőre járókat nem számítva, mert azok valószínűleg benne foglaltatnak a fogatos lovak számába.) A 100 kat. holdra jutó lovak száma országos átlagban ekkor 9,9, az alföldi átlag 9,0.

22 Ha a teljes bátyai határra (5880 kh.) vonatkoztatjuk az itteni lóállományt, akkor az már akkor is 10,1, tehát az országos átlag fölötti. A község birtokában azonban csak 3200 kh. volt. A lóállomány nagy része pedig az egyéni gazdák használatában állott, mivel az akadémiai uradalomban ökröket, sőt már traktort is használtak a nagybirtok lólállománya nem volt jelentős. (Emlékezések szerint 2-3 kettes fogatot használtak.) így a 100 kh-ra jutó átlagos lóállomány 18,4, s ez a szám majdnem a kétszerese nemcsak az alföldi, hanem az országos átlagnak is. A háború után megszűnt a nagybirtok, de a lóállomány is megemelkedett, így a 100 kh-ra jutó lovak száma kb. 17-re nőtt, ami duplája az 1957-es 8,2-es országos átlagnak.

23 A téesz előtti években ugyanis becslés szerint több mint ezer ló állott a kb 1000 kisgazdaság használatában.

24 Természetesen nem rendelkezett minden gazdaság lóval, hiszen legtöbben két lovat tartottak, s kevesebb volt az egylovas gazda. Az ötvenes években szinte rákényszerítették a parasztembert, hogy neveljen csikót. Mert ahol egy ló volt, ott annak az azévi adója 1000 forint vót, de ahol csikója is volt a lónak, ott azután nem kellett abban az évben adót fizetni. Nálunk is volt két kanca lovunk, s majdnem minden évben leellettettük, hogy ne kelljen adót fizetni utánuk.

25 13 FÉNYES Elek 1851. 16 GALGÓCZY Károly 1876. 17 GALGÓCZY Károly 1876. III. 308. 18 Magyarország mezőgazdaságának főbb termelési adatai 1935-ben. Bp. 1938. 19 F. SZABÓ Géza 1931. 20 FÉL Edit - HOFER Tamás 1997. 520. 21 L. 13. jegyzet. 22 FÉL Edit - HOFER Tamás 1997. 524. 23 Uo. A bátyai számítás becslésen alapul. 24 Ak.: Harangozó László (Lovász), 75 é. (2006). 25 Uő.