Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

146 V. Sági Norberta ban 2 hold körül mozgott, de ez az iskola adottságaitól függően változhatott.

13 Az iskolához tartozó egyéb földdarabot a tanító haszonbérbe vehette a várostól. A következő kérvényből erről szerezhetünk bővebb tudomást: „ Tanítói fizetésemhez két hold földön kívül fent maradt a város tulajdonát képező két hold területet kérelmemre holdanként 24 korona, tehát 48 korona évi bér mellett adni kegyeskedett, melyet a címen birtokba is vettem. [...] Méltóztassék [...] a városi Tanács fenti két hold földjét ingyen használatba engedni át, s így a bérösszeget legalább a föld trágyázására, jobb karban tartására fordítva, némi fásítással is a föld értékét növelném. " A földterület haszna, a kert terményei a tanítók megélhetéséhez jelentősen hozzájárultak. A kisebb területet többnyire saját művelésben tartották. A nagyobb területeket részes művelésbe, illetve bérbe adták ki, függően családi helyzetüktől és körülményeiktől. A kecskeméti gazdasági szakosztállyal egybekapcsolt Felsőbb Népiskola (1872-1895) 1869-ben Kecskeméten értekezletet tartott a kultusztárca miniszteri tanácsosa az 1868. évi 38.te. 59§-a értelmében felállítandó felső népiskoláról. A miniszteri kiküldött akkor - a kecskeméti viszonyokra tekintettel - a felső népiskolának gazdasági szakoktatással való összekapcsolását javasolta. A javaslatot a közgyűlés elfogadta és megbízta a tanügyi bizottságot, hogy dolgozza ki az iskola szervezetét és fenntartása költségeit.

15 A város vezetői felismerték, hogy az akkori egyoldalú gazdálkodáson változtatni kell, s ehhez az oktatásban is lépéseket kell tenni. Mint a népiskolai értesítőben olvashatjuk: „...a mezőgazdaságnál sem elég ma már a termelésnek csak két tényezője: a munka és a tőke; hanem hogy ezek a lehető legjobban kihasználhatók legyenek, hogy az üzlet ne csak a lehető legnagyobb évi hasznot hozza, hanem azt a jövőre is biztosítsa: szükséges a kettőhöz egy harmadik tényezőnek is a társulása: a szakképzettség. " ' A gazdasági ismeretek terjesztését céljául kitűző intézmény a földművelő osztály gyermekeit szándékozott elméleti és gyakorlati ismeretekre tanítani. A gazdasági felsőbb népiskola a 6 elemi osztály elvégzése után várta a 12-15 éves tanúlókat. A tanítást 1872-ben kezdték meg 3 éves képzésben, melyet később - de csupán rövid, átmeneti időre - kiegészített egy negyedik, gyakorlati év.

17 1 BKMÖL IV. 1926. Kecskemét th. város közigazgatási bizottsága. Tanítói díjlevelek (iskolánként). 319.d. Kivételes esetekben kisebb az illetményföld egy holdnál, így pl. a katonatelepi II. számú pusztai iskolánál 1510 n.öl (1920-), a máriahegyi iskolánál 1760 n.öl (1940-), és szintén csak kivételesen haladja meg jelentősen a 2 holdat. Például Sóhordó úti iskoláknál 2,5 hold, a Selyemhegyi III.számú pusztai iskolánál 3 hold 180 n.öl (1926-), a Selyemhegyi I. számú és az Izsáki úti iskoláknál 4 hold. 14 BKMÖL IV. 1908.b, 4776/1901, 1901. aug. 15. 15 ÉRTESÍTŐ 1895. 3. 16 ÉRTESÍTŐ 1873.3. 17 ÉRTESÍTŐ 1902. 20.