Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

Könyvből gazdálkodni 145 ket a tanítókat, hiszen a külterületi iskolák gazdasági oktatásának érdeke mindenképpen azt kívánta, hogy ők ezt a tanfolyamot elvégezzék. Végül a bentlakók ellátásának megfelelő segélyt ítéltek meg számukra.

9 1902-ben készült kimutatás a pusztai iskolákban működő gazdasági ismétlőiskolai tanítókról és földekről. Ebben az akkor működő 28 pusztai iskola szerepel, az iskolaföld nagyságát, művelési ágát, a tanítók képesítését tartalmazza.

10 Az iskolaföldek többségükben (16) a törvényi előírásnak megfelelően 400 négyszögölesek voltak, 8 iskolánál pedig ennél nagyobbak. Az iskolaföld nagyságát a helyi adottságok is meghatározták, az iskola céljára kijelölt vagy kisajátított föld nagysága is befolyásolta. Művelési ág szerinti megoszlásuk:

11 gyümölcs és szőlő: 11 szőlő, gyümölcs, faiskola: 6 gyümölcs és kerti vetemény: 3 kerti vetemény: 3 nincs adat: 3 egyéb: eperfaiskola 1 mezőgazdaság: 1 A tanítók többsége gazdasági tanfolyamot végzett, csak ketten tanították a tárgyat gazdasági képesítés nélkül (mint jó gazdák). A következőkben tegyünk egy kis kitérőt a tanítói illetményföldekre. Fontos ugyanis kiemelni, hogy a pusztai tanítók számára a mezőgazdasági, kerti munka nem volt idegen, hiszen megélhetésüknek is fontos részét képezte a saját maguk által megtermelt élelmiszer. Illetményföld-, legelő-, kerthasználat nemcsak a tanítói, óvónői, de a kántori, kántortanítói és papi jövedelmeknek is szerves része volt az időszakban. A századfordulón megjelent álláshirdetések arról tanúskodnak, hogy a készpénzfizetésen kívül lakást, kertet, földterületet és kaszálót, tűzifát, terményeket ajánlottak az állásba kerülőnek. A hirdetésekben szereplő melléképületek, valamint a szalma és takarmány mint járandóságok arra engednek következtetni, hogy a (kántor)tanítók a kapott föld hasznát (akár pénzért megműveltették, akár részes művelésbe adták) saját állatállomány nevelésére fordították.

12 A kecskeméti községi népiskolai tanítók közül csupán a külterületen dolgozó, pusztai tanítók kaptak illetményföldet. Ennek nagysága a 20. század elején általá9 BKMÖL IV. 1908.b, 34281/1926. Kméti ker.Kir.Tanfelügyelő levele a Városi Tanácshoz. 10 BKMÖL IV. 1908.b, 2951/1814 (2868/1902). Kecskemét, 1902. dec. 5., Bagi László h.polgármester. " A táblázat Művelési ág a gazdasági ismétlő iskola földön oszlopának adatai. A megjegyzés rovatban szinte mindegyik iskolánál szerepelt a faiskola is. 12 Néptanítók Lapja. 1898. BKMÖL IV. 1908.b, 2951/1914.