Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

144 V. Sági Norberta kodással (földművelés, szőlészet, kertészet, gyümölcsészet stb.) foglalkozott, s amely községekben osztott (több tanítóval bíró) elemi iskola vagy iskolák voltak a gazdasági ismétlőiskolák felállítására és fenntartására, ez gyakorlatilag mégsem járt sok eredménnyel.

5 Nem meglepő hát, hogy a vallási és közoktatási miniszter 1896-ban úgy határozott, hogy az 1868-as törvény céljait szem előtt tartva, „népoktatásunknak most még a legtöbb helyen meddő tagozatát": az ismétlőiskolát fogja a törvény által kötelezett gazdasági és kertészeti oktatás megvalósítására felhasználni.

6 Az ismétlőiskola látogatása azok számára volt kötelező, akik az ún. mindennapi iskolát (6 elemi osztályt) elvégezték és magasabb iskolába nem mentek. Az ismétlőiskola tulajdonképpen arra szolgált, hogy az írás-olvasást gyakoroltassa, s a többi megszerzett ismereteket szerény mértékben bővítse. Az ismétlőiskola 3 éven át, heti 4 óra elfoglaltságot jelentett. A pusztai ismétlőiskolásoknak vasárnap délelőttönként volt a tanítás. A gazdasági-kertészeti tananyaggal bővített ismétlőiskolák gazdasági ismétlőiskola elnevezéssel működtek tovább. Az új tartalommal az ismétlőiskolák életképességét akarták fokozni és a tanítók keresetét növelni. A tanítók itt az elemi iskolai teendőik mellett másodállásban dolgoztak, külön tiszteletdíj mellett. A gazdasági ismeretek tanítása egyrészt a mindennapi iskolák részére kiszabott tananyag ismétlését, másrészt elméleti anyag elsajátítását tűzte ki célul. így a tananyag részét képezték többek között a következő témák: a trágya és a föld alapos megművelésének hatása és szerepe, gyümölcsösök, faiskola és szőlő berendezése, gazdasági fák ültetése tekintettel az utakra és a futóhomok területekre, valamint a fák betegségeinek ismertetése és orvoslása.

7 A gazdasági és kertészeti ismeretek tanítását olyan tanító láthatta el, aki tanítói képesítését követően gazdasági ismereteket is elsajátított (pl. a földművelési miniszter által évente megrendezett tanfolyamon) vagy aki elméleti és gyakorlati felkészültségét „közelismeréssel" igazolta és ez alapján a vallás- és közoktatási minisztertől tanítási jogosítványt nyert. Aki földműves iskolában vagy vincellérképzőben végzett tanfolyamot, már gazdasági szaktanítói állásra is pályázhatott.

8 A kecskeméti pusztai tanítók nyaranta a kecskeméti földműves iskolánál rendezett négy hetes (ingyenes) mezőgazdasági tanfolyamot látogatták. Bejáró hallgatókat és államköltségen bentlakó hallgatókat vettek fel. A bejáróknak naponta az iskolájuktól (lakhelyüktől) kellett a továbbképzésre járni, melynek útiköltségben és napi ellátásban jelentkező kiadásait a minisztérium nem tudta átvállalni. Az iskolaszék kérte a városi tanácsot, hogy méltányos tanfolyami segítségben részesítse eze5 BKMÖL IV. 1908.b, 2951/1914. (340/1896). A gazdasági ismétloiskola szervezete és tanterve. Kiadta a vallásés közoktatásügyi m.kir.miniszter 1896. november 16-án 60.764.sz.a.kelt rendeletével. Bp., 1896. 3. 6

BKMÖLIV.1908.b, 2951/1914 (I. 288/897) Az ismétlőiskola megszervezését az 1868. évi 38. te. rendeltééi. 7 BKMÖL IV.1908.b, 2951/1914 (2597/1895). 8 Uo., 5-6.