Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján
Nyelvrendi perlekedések 103 A szántovai magyar ajkú hívek első folyamodványát követően az isteni tisztelet nyelvrendjére nézve elszenvedett sérelmeiket az érsek közölte az esperessel, aki válaszában kifejtette, hogy a dolgot nem véli bolygatandónak, helyette inkább a templom kijavítását és annak rendes padokkal ellátását tartja szükségesnek. A falu katolikus hívei 1893-ban új papot kaptak Bátori János személyében. 25 Bátori korábban káplánként tevékenykedett Szentistvánon, Kecelen, Baján, Almáson, Nemesmiliticsen, Zomborban és Szabadkán, majd Szántovára érkezése előtt 1886-tól Borsódon volt plébános. 26 Tudott magyarul, németül, illírül. 27 A szántovai állásra való jelentkező levelében kihangsúlyozta, hogy „a magyarosítás ügyében sokat fáradoztam, és most is fáradozom". A türelmetlen magyarok alig több mint fél évig bírták a várakozást, majd 1894 januárjában már megelégedtek volna azzal, ha a misék alkalmával az énekek egyik vasárnap - esetleg ünnepen - magyarul, a másikon sokacul szólnának. 28 Mivel újabb levelük szintén süket fülekre talált az érsekségen, 1896. május 16-án ismét tollat ragadtak, de ekkor már a kultuszminiszterhez címezték levelüket. 29 A legfontosabb indokok között ugyancsak a két nemzetiség közötti lélekszámot és a földbirtok nagyságának arányát emelték ki. A dualizmus kori Magyarországon megszűnt az államegyház. Az állam és az egyház az egymást kölcsönösen érdeklő, érintő ügyekben összehangoltan, együtt keresett és hozott megoldásokat, az érdekeket koordinálták, és nem egymás alá-fölé rendelték. 30 így a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a szántovai ügyről is csak helyzetjelentést kért az érsektől, az eseményekbe nem avatkozott bele. Császka György érsek 1896. június 4-én a miniszteri levélre válaszolva előadta, hogy a sokac-magyar konfliktus már évek óta sok gondoz okoz, a továbbiakban lehetőségei szerint fog főpásztori hatáskörében intézkedni. 31 Az érsek 1896. június 11-én levéllel fordult Bátori János plébánoshoz. „A szántovai magyar ajkú hívek nem régen ismét megújították abbeli kérelmöket, [...] hogy t. i. az isteni tiszteletben a nyelvet illetőleg a sokaczokkal egyelőén, vagyis felerészben részesüljenek. Kérelmöket főleg azzal indokolják, hogy míg a sokaczok 1950-en vannak, ők 1650 lelket számlálnak, s így a két nemzetiség közötti számarány nem sokban különbözik. En a magyarok kívánalmát méltányosnak találom, és szívesen elrendelem az istenitiszteletnél az egyenlőséget. Mégis, mielőtt végleg • Bátori János 1841. május 17-én született. 1868. december 10-én pappá szentelték. Szinodális vizsgáját 1891-ben tette le. Szántován 1893-1896-ig plébános. 26 Az említett települések közül Szentistvánt, az egykori Istvánmegyét 1930-ban közigazgatásilag Bajához csatolták, Almás Bácsalmás, Borsód peig Bácsborsód nevet viseli napjainkban, és ma Szerbiához tartozik Nemesmilitics (Svetozar Miletic), Zombor (Sombor) illetve Szabadka (Subotica). 27 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1893/1267. 28 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1894/80. A kérelmet Nagy Márk, Németh János, Nagy András és Mojzes Imre fogalmazták. 29 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1896/2421/27544. 30 GERGELY Jenő 2004. 300. 3 '' KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1896/2421.
