Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

Középkori falvak a császártöltési határban 133 FÜGGELÉK Sümegi Pál Császártöltés-Hajós, kétvölgyi töltésen végzett régészeti geológiai feltárás eredményei A Császártöltés község helytörténeti feldolgozása során, valamint az első osztrák katonai, ún. „Jozefiánus " térkép elemzése nyomán a régészek (Wicker Erika, Knipl István) feltételezték, hogy a Császártöltés és Hajós határa közötti, Hajóshoz tartozó Kétvölgyben ma is megtalálható töltés már a középkor végén jelen lehetett a vizsgált területen.

163 Ugyancsak feltételezhető, hogy a töltés déli részén található hajósi Kaszálók lápterülete (Zsombékos) azonos lehetett az írásos forrásokban említett tóval, mert a legújabb környezettörténeti tanulmányok szerint itt egy sekélyvizű tó maradt fenn a római kort követően egészen az újkor kezdetéig.

164 A kutatásnak ebben a szakaszában megfogalmazódott, hogy a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet által irányított régészeti kutatásokat és a területen végzett régészeti geológiai vizsgálatokat össze kellene kapcsolni, és régészeti geológiai vizsgálatokkal tesztelni a térképek, írott források által feltételezett anyagot. így a múzeumi szervezet megbízása nyomán fúrásokat terveztünk a Kétvölgy közelében található töltésen, hogy feltárjuk a tényleges korát, illetve hogy eldönthessük, azonos lehet-e ez a töltés a jozefiánus térképen látható töltéssel. A régészeti geológiai feltárás céljai között szerepelt, hogy amennyiben sikerül megtalálnunk és feltárnunk a töltést, akkor a szerkezetére és az építési idejére is nyerjünk adatokat. A feltételezett, a Duna-völgyi főcsatorna építése nyomán csak egy 200-300 méter hosszan fennmaradt töltésen 2005. március 9-én tiszta, fagyos időben 2 db, a töltés keleti és nyugati oldalán l-l db fúrást mélyítettünk 5 cm átmérőjű, 5 cm léptetésű, a régészeti geológiai kutatásokban használatos spirálfúróval.

165 A feltárt üledékösszletnél a litofácies leírásokat, az egyes rétegek elkülönítésénél a TroelsSmith féle szedimentológiai leírásokat használtuk fel.

166 Az üledékrétegek származási helyének azonosításához, valószínűsítéséhez a granulometriai azonosítást használtuk fel, amelyek egy részét korábban a vizsgált területet keletről övező magasparton végeztek a különböző lösz és futóhomok rétegekből, míg a töltés üleWICKER Erika - KNIPL István 2005. 37-39. JAKAB Gusztáv - SÜMEGI Pál - MAGYARI Enikő 2004. 200-201. SÜMEGI Pál 2003. 65-67. TROELS-SMITH, Jörgen 1955.