Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
A Katymár-téglagyári hódoltság kori fülbevalópár 31 terjednek el (Duriste, Mokrino, Morodvic). A 15. század folyamán nemcsak itt (Demir Kapija, Manastir, Tremnik) válnak általános divattá, hanem a II. területen is (Kursumlija, Novo Brdo, Prokuplje, Studenica, Trgoviste), ahol szórványosan még a 16. században (Pec) és talán később is használják őket (Manasija, Ismeretlen lelőhely). Ez az ékszerforma a III. terület déli részére nem jellemző, csak egyetlen helyről ismert (Drmno); az Al-Duna vonalától északra (III. terület északi része) és a IV. területen pedig - a katymári kivételével - egyáltalán nem került elő. Elméletben minden üreges lunula alakú fülbevaló a katymári példányok párhuzamának tekinthető. Nyújtott formájának azonban csak egy igazán közeli megfelelője van, a lunulas fülbevalók általános használatánál későbbre keltezett, 16. századinak meghatározott peci fülbevaló, mely egyébként díszítésben is közel áll hozzá. Távolabbi analógiája a valamivel későbbre datált, szintén hengeres peremű, de díszítetlen manasijai fülbevalópár. Mindkettő a II. területről származik. A katymári ékszereket tehát alakjuk a II. területhez köti. Akkor készülhettek, amikor az üreges lunula alakú fülbevalók divatja már hanyatlóban volt, s az általában díszítetlen felületeket filigrándíszes motívumokkal borított ékszerfelszínek váltják fel, azaz valamikor a 15/16. század fordulója táján, a 16. század első évtizedeiben. A KATYMÁRI FÜLBEVALÓPÁR SIMA HÁTLAPJA Akárcsak alakja, a sima hátlapja is a lunula alakú fülbevalókkal rokonítja a katymári ékszereket. Míg azonban a díszítetlen hátlapú (és egyben díszítetlen előlapú) fülbevalók is az I. területet jellemzik (Duriste kivételével), a II— III. terület hasonló ékszereinek csak fele díszítetlen (és ezzel együtt biztosan sima hátlapú), és ugyanilyen arányban találhatók mindkét oldalukon díszített példányok. Olyan azonban, melynek előlapja díszes (ráadásul éppen filigránkörös), ám hátlapja sima, a lunula alakú fülbevalók között csak a II. területbeli Trgoviste-tabacinai példány volt, melyet - minden indoklás nélkül - a 15. századra kelteztek. 128 A korong alakú fülbevalók között sima hátlapú nincs, mindegyikük elő- és hátlapját is gazdagon díszítették. Érdekes mindenesetre, hogy a katymári fülbevalópár előlapjának filigránkör-hálója a 17. századra datált II. és III. területi korong alakú fülbevalóknál kivétel nélkül a hátlapon jelenik meg. A katymári példányt e szempontból logikus a 15. századra datált Trgoviste-tabacinai fülbevaló és a 17. századinak meghatározott korong alakú fülbevalók közé helyezni. A KATYMÁRI FÜLBEVALÓPÁR DÍSZÍTETT ELŐLAPJA Bár szerényebben, lyuksorokkal (II. terület: Trgoviste; III. terület: Dmno) vagy gazdagabban, vésett mintákkal (I. terület: Duriste; II. terület: Novo Brdo, Prokupluje, Studenica) díszített fülbevalók az üreges lunula alakúak között is E megállapításnál figyelembe kell venni, hogy a szakirodalom csak ritkán közli ugyanazon ékszer elő- és hátlapjának rajzát vagy fotóját. Olykor a hátlapról külön semmilyen vagy csak jelzésszerű információt ad.
