Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
32 Wicker Erika előfordulnak, a fülbevalótest díszítése igazán az üreges korong alakúakra jellemző. Utóbbiak motívumai a katymári fülbevalón is megjelennek. NÉGYZET ALAKÚ ÜVEG TOKOS FOGLALATBAN Négyzet (sőt semmilyen alakú) üvegberakás a lunula alakú fülbevalókon nem fordul elő. A II-IV. területről előkerült üreges korongos fülbevalók egy részére (Pec, Tomasevac/Tamáslaka, Ada, Makó) jellemző, magas foglalatban ülő, négyzetes üvegdísz azonban más ékszereken is megjelenik. A II. területen egy 14. század közepi Novo brdoi gyűrűn, 12 a 15. századi Trgovistei lelet kisméretű, hatszög alakú díszveretének közepén, 130 egy koszovói 16. századi négyzetes, flittercsüngős fülbevalón, 131 a pristinai 17. századi négyzetes, flittercsüngős fülbevalókon, 132 a hasonló korú grguri lelet téglalap alakú veretein és korongos ruhadíszén 133 továbbá az ugyancsak 17. századi peci lelet négyszögletes lemezes, hosszúcsüngős fülbevalópárján, két korongos fejű tűjén, korong alakú, flittercsüngős fülbevalóján és egy gyűrűjén. 134 Továbbá a III. területen egy ismeretlen lelőhelyről előkerült nyakláncon 135 , a Tomasevac/tamáslakai 17. századi lelet melltűinek közepén, 136 valamint a battonyai fejdíszen 137 és egy, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ismeretlen lelőhelyű melltűn, 138 melynek legjobb párhuzamai az adai hasonló ékszerek között találhatók. 139 A négyszögletes üvegberakás a 18. század folyamán inkább az Al-Duna környékére jellemző, ahogy azt a Dubovac/dunadombói (III. terület) ékszerkincs későbbi darabjai mutatják, 140 de az üvegdíszes ékszerek divatja később is megmaradt a Balkán félszigeten. 141 Mindebből következhet, hogy a négyzetes üveg-motívum a II. területen alakult ki a 14. század közepe táján. Leggyakrabban ugyanis itt talált különböző 1516. századi ékszereken, 17. századi érméket tartalmazó kincsleletek egyes darab129 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 192. kép. 130 A kőberakás kiesett, helyét négyzetes lyuk jelzi. MINIC, Dusica 1984. 28. és 1.1. 5. 131 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 191. kép. 132 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 192. és 193. kép. 133 IVANIC, Branka 1994. 295-296. és 1-2., 6 kép. 134 RADOJKOVIC, Bojana 1968. 2., 3., 5., 6., 11. és 14. kép.; 3. kép fülbevalóját ld. RADOJKOVIC, Bojana 1969. 190. képen is. 135 RAKIC, Kosta 1983. 338. A három korong alakú, két téglalap alakú, kőberakásos veret-csüngő lelőhelyét, jelenlegi őrzési helyét nem tünteti fel a kiadvány. Illusztrációként szerepel a Serbien с. fejezetben. 136 GERELYES Ibolya 1994. 46., 17. ábra és 25. kép. 137 GERELYES Ibolya 1994. 22/b, 23/a kép. 138 GERELYES Ibolya 1994. 46., 69. és 26. kép. 139 Az öt adai melltűből a kétkeresztes díszítésű ékszerpárt ld. VASTAG János 2003. 7; Uő. 2005 10.; Újságcikk: Zagonetni nakit iz Ade. Vjesnik u Srijedu 1967. 19. sz. 6. 140 Fejdísz korongjain, három flittercsüngős csüngődísz közepén, hosszúcsüngős fülbevalókon. BIRTASEVIC, Marija 1961. 43., Kat.sz.: 14., V. t.; Kat.sz.: 15-16., VIII. t. 1., IX. t. 1-2.; Kat.sz.: 14., V. t.; 42., Kat.sz.: 7-9., IV. t. 2-3., VI. t., VII. t. 1. 141 „A monastiri aranyművesek egyik rossz és megrovandó tulajdonsága, hogy ékszer-tárgyaikat szeretik hamis kövekkel ellátni. E czélra számtalan üvegből készített külömböző szinű követ raknak mindenüvé. " STRAUSZ Adolf 1888. 311.; A szerbiai macsvai népviseletben a hasonló fülbevalók díszítésénél a közelmúltban is különböző alakú és színű üvegpasztát használtak. BIRTASEVIC, Marija 1961. 29.
