Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Bereznai Zsuzsanna: A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai (XIX–XXI. század)
A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai 235 rú után jöttek divatba. A menyasszonyi asztalnál (Gottatisch) a menyasszony a sarokban foglalt helyet. Ebéd utáni tánc, mulatság 60 Ebéd után a lakodalmas nép vacsoráig táncolt, mulattak. Az asztalokat félre húzták, az idősebbek ott beszélgethettek. A XX. században a nádudvari fúvós zenekar biztosította a zenét. Legkedveltebb lakodalmi táncok voltak a. polka, a marsch, a walzer és a Happzeppl nevű, polkaszerű, ugrálós tánc. A második világháború idején a zenekar feloszlott: katonának vitték őket, fogságba kerültek. Más településről fogadtak fel lakodalmas zenét játszó zenekarokat, s az is előfordult, hogy hazai sváb zenekarok játszottak a lakodalomban, pl. soroksáriak. A hagyományos nádudvari sváb lakodalmi táncokat a helyi tánccsoport is felelevenítette, repertoárjukban szerepelt. Ebéd után, amikor mindenki jóllakott, két fiú egy tányérral és két borospohárral koccintani indult. Közben a zenekar a Hoch sollen sie leben (Jól éljenek) címmel ismert dalt játszotta. Miután a legtöbb vendéggel megízleltették a borokat, a zenekarral elhagyták a termet, kitáncoltak az udvarra, s a tányért és a két borospoharat ledobták a földre. Tették ezt azért, hogy az összetört tárgyak boldogságot hozzanak az új pár számára. 61 A cseréptörés mint lakodalmi szokás Európa-szerte ismeretes azonos funkcióval: célja az ártó hatalmak elijesztése-gonoszüzés és a szerencse, a jólét biztosítása. Császártöltésen ebéd után leszedték az asztalt és elkezdődött a tánc. A legények először polkát táncoltak csoportosan, majd a leányok is bekapcsolódtak: csárdással, mazurkával és walzerral. A tánc szünetében az idősebb rokon férfiak kört alkottak, és a táncok szünetében hallgató nótákat 62 énekeltek. 63 Ebéd és vacsora között a hajósi sváb lakodalomban is tánccal múlatták az időt. A vacsora A XIX. század közepén a vacsora tíz óra tájban kezdődött: ...szinte azon renddel és móddal, mint az ebéd; megjelen a' két leves, kása, tuspohár, szakácsné, és a' mosogatónak vas kanala; de e' közbe zaj támad a' menyasszony körül. Három, négy jó énekes menyecske tódul mellé, 's ócsárolni kezdi guny-dalaival a' szemérmes ifiú asszonykát, leginkább, hogy sánta, mind addig, mig fel nem áll; midőn hangos kaczaj jelenti, hogy egyik lábáról a' czipő 60 Lakodalmi táncok ismertetése: FÉL Edit 1935. 107-108, HOCK Ibolya 1998. 70-80. 61 HECKENBERGER Péter 1991. 323. 62 Hallgató nótáknak nevezték a Kalocsai Sárközben és a Bácskában azokat a magyar nótákat, melyekre nem lehetett táncolni — Bárth János szíves közlése. 63 MIKS Mária 1968.
