Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

Középkori falvak a császártöltési határban 105 tő terül el. Ennek jó részét megbolygatták, de még több száz sír van a föld alatt. A templom (nem kápolna) romjaiba is beástak. Itt egy falu volt, mely alighanem a XVI. század végén pusztult el."

62 Szóban a következőket közölte: „A templom, melynek romjai a Kápolnás dűlőben láthatók, a 14. századtól a 16. századig terjedő időközben épülhetett. Az elpusztult község feltárására belátható időn belül nem kerül sor. Bizonyos azonban, hogy a templom környékén az akkor szokásos 2 házsor nyomait is meg lehetne találni egy ásatás során. " CSALA NEVE A csalai romokról „ mondja a nép, hogy az egy Árpád-kori herceg síremléke volna. " 64 Más elképzelés szerint „ magyar őseink a törökök elleni évszázados harcok során egy ízben Csala-puszta környékén viaskodtak az ozmán sereggel. Történt pedig ez a következőképpen: A török sereg közeledésének hírére a magyar sereg zöme, vezérének terve értelmében, a csalai Kápolnás Erdő táján annak mélyébe húzódva várta az ellenséget. A haditerv a törökök tőrbe csalására épült. A magyar had egy kis töredéke a közeledő ellenség elől sebtiben összeszedelőzködött és nyugati irányba menekült. A törökök űzőbe vették a menekülőket. Ezek a magaspart széléig csalták maguk után az ellenséget. Ott kér irányban egérutat keresve szétugrottak. Az üldözők is megoszlottak, szétszakadoztak. A magyar csapat dandára az alkalmas időben hátba támadta a törököket, és a sárközi Vörös mocsár ingoványába szorította, illetve felmorzsolta őket. Ennek a csalafintás terven alapuló győzelmes ütközetnek az emlékére a magyar csapatot rejtegető tájat Csalának nevezték el. " 65 A valóság ezzel szemben az, hogy a Csala szó egy középkori település nevét őrzi. Erre már Kőhegyi Mihály is gondolt, amikor a településről írta: „Nevét nem tudom, de alkalmasint Csala. " 66 Ugyanígy gondolta Bánáti Miklós is: Tudomásul vesszük, hogy sok a mese abban, amit a nép mond a kápolna körül lengő népi hagyományból, de a kápolna körül valamikor régen egy falu állt, ott élet volt már akkor, mikor Császártöltés még nem létezett. Ha nem is Árpád-házi herceget temettek a templomocskába, Csala már a középkorban is létezett. " 61 Ma már tudjuk, hogy ezt a falut Csalaegyháznak hívták. 1 Kőhegyi Mihály levele Bánáti Miklóshoz. In: BÁNÁTI Miklós é. n. 189. BÁNÁTI Miklós é. n. 189. „ Középcsalától kb. egy kilométerre, a Halasra vezető úttól balra áll egy erdő. Ennek az erdőnek a szélén egy kápolnaszerű régi romra bukkantak. A rom körül temetkezési hely terül el. Sok emberi csontváz került itt a felszínre. E romról mondja a nép, hogy az egy Árpád-kori herceg síremléke volna. " BÁNÁTI Miklós é. n. 34. Jávor László, volt csala-pusztai erdőőr a puszta nevének eredetéről hallotta dr. Tantos Gyula dékánkanonoktól. In: BÁNÁTI Miklós é. n. 186. ' Kőhegyi Mihály levele Bánáti Miklóshoz. In: BÁNÁTI Miklós é. n. 189. BÁNÁTI Miklós é. n. 189.