Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
106 Wicker Erika - Knipl István CSALAEGYHÁZ ÉS TEMPLOMA Csalaegyház egykori településről alig vannak adataink. Engel Pál térképén Császártöltés keleti határán (helyesebb az északkelet-keleti megjelölés) volt egy Csalának nevezett, a középkor végére már pusztává vált település, névváltozatai nem ismertek. 68 Az 1560-as tahrir defterben már nem is szerepel. Az ugyanebből az évből származó timár defter Mehmed bin Musztafa timár-birtokaként említi, jövedelme 238 akcse volt. Révész György idézett feljegyzése alapján, mely szerint a Templomdombtól délre megbolygatott emberi váz/vázak mellett „apró tengeri csigák, hihetően nyakék lehetett - találtattak és még rézhajtűk", 69 megkockáztatjuk, hogy a település a hódoltság korban - ha mégoly gyéren is, - lakott volt. A (kaori)csigás fejdísz és a szintén a fej viselethez tartozó bronztük ugyanis az 1560 után Észak-Bácskába települő balkáni lakosság régészeti hagyatékának jellegzetességei. 70 Arról ugyan nincsenek adatok, hogy Csalaegyházra is költöztek volna balkáni rácok/vlahok, 71 de a timár-birtokos(ok) házanépe hosszabb-rövidebb ideig élhetett ezen a vidéken. Csala 1570-ben sem települt be, ekkor mindössze 650 akcse jövedelemmel bírt: „Ráják nélkül. Az említett falu közelében. Az említett faluból Szakái Ambrus és Gyalát(?) András kezében, Nádas faluból Sánta Antal és Berke Benedik szállást tart, s marhánként egy akcse legelőadót fizet és a réteket levágja. " 72 Csalaegyház 1578-ban is puszta, 73 és soha többé nem népesül be. A hódoltságot követően csak Mikoviny Sámuel 1743. évi térképe emlékezik meg az egykori, ott Csalaként jelölt faluról, 74 melynek emlékét ma Császártöltés észak-északkeleti határában Kis-, Közép- és Nagycsala őrzi. 75 A jelenleg fiatal erdővel borított templomdombot 2001 tavaszán és egy évvel később is bejártuk 76 (5. kép). A hosszan elnyúló, kelet-nyugati irányú dombon tégladarabokat, és elszórtan emberi vázmaradványokat találtunk. A 2002-es szemle alkalmával a jobb terepviszonyok hatására a dombtetőn, egy kb. 2 m-es szakaszon, mintegy 40 cm szélességben téglák és téglatörmelékek sűrűsödését figyeltük meg. Hasonló sűrűsödés volt ettől 10 m-re délre. Mindezek alapján feltételeztük, hogy a Kőhegyi Mihály által 1963-ban azonosított templomot sikerül megtalálnunk. 68 ENGEL Pál 2002. 69 WICKER Erika 1989. 35. A Révész-feljegyzések ezen változata az 1860-as évek végén- az 1870-es évek elején készült. 70 WICKER Erika 2001; WICKER Erika 2002; WICKER Erika 2003; WICKER Erika 2004; WICKER Erika 2005; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 71 WICKER Erika 2004. 72 CSORBA György 2000. 174., 179., 184., 189., 194., 199. Nem jelzi, hogy melyik „az említett falu". 73 VASS Előd 1980. 161.; A pusztabirtok jövedelméről: Kalocsa környékének török javadalombirtokosai 1560ban.VASS Előd 1980. 150. 74 VASS Előd 1980. 161.; A pusztabirtok jövedelméről: Kalocsa környékének török javadalombirtokosai 1560ban. VASS Előd 1980.150. 75 Vass Előd Császártöltés déli határára teszi, ez nyilvánvaló tévedés. VASS Előd 1980. 161. 76 Wicker Erika és Knipl István terepbejárása, 2001 és 2002. A bejárás eredményeit Knipl István szakdolgozata tartalmazza.; KNIPL István 2004. 178.
