Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

96 Wicker Erika - Knipl István (kocsmárosok, borkimérők)."

10 Az első császártöltési szülött tehát közel 10 évvel előzte meg a falu tényleges megalapítását. A vendégfogadóról egy 1744. január 23i kihallgatás jegyzőkönyve is említést tesz. Eszerint egy Andacsy György nevű ember „3 márjást" adott a császártöltési vendégfogadósnak. Ugyancsak az ő perében egy másik irat a majdani falu helyét „Praedio Császár=Tötis"-nek nevezi.

11 Az új telepesek megjelenéséig Császártöltés területét olykor „ Csakánfeő (Csákányfő), másnéven Császártöltös" névvel is illették.

12 „Pest vármegye 1734. október 16-án hivatalos bizonyítványt adott ki arról, hogy a kalocsai érsekuradalom Hajós környékén házikezelésben műveli Csala, Csákány/ő vagy más néven Császártöltös, Külső-szentgyörgy pusztákat. " 13 s ugyanígy, Csákányfő seu Császártöltésként szerepel Mikovinyi Sámuel térképén is.

14 1743 táján -még Császártöltés azévi betelepülése előtt, - „ egy Merikl András nevű gulyásunk bizonyos szegedi legénnyel barátságot vetvén valami idegen lovakat Csákányfő alias Császártöltési pusztára" vitt.

15 Egy 1768-as hajósi határperben azt vallja az egyik tanú, hogy „ azon hármas Határnak mellyékén Délnek fekvő Földeknek bírásában lenni Hajósiakat Csákány-fő mostani Császár Töltés meg szállása előtt nem tapasztalta... " 16 Ez az utolsó adat arról, hogy egy rövid ideig Császártöltést Csákányfővel vélték azonosnak. A falu megalapítása után - azon kevés adatban, ahol Csákányfő neve még egyáltalán megjelenik, - a két terület elkülönül. Egy 1769. évi határperben megemlítik, hogy ,,a' M. Érsekség marhája, melly Császártöltésének meg szállása előtt Csákánfői és Csalai pusztákon járt. " 17 Az 1743 augusztusában alapított falu határait az érseki telepítő levél pontosan kijelölte: „Odaadjuk a fent megnevezett új lakosoknak Császár Tőtés puszta falu területét, mégpedig hosszában a Csákányfő puszta alatti tótól kezdődően Csala érseki puszta határáig a budai országút mentén; szélességben pedig egészen a halasi terület határáig; a másik oldalon pedig a mocsarakig és a nádasig".

18 Igen kis terület volt ez a környező települések és uradalmi puszták nagyságához viszonyítva, beszorítva délen az immár Hajóshoz tartozó egykori Csákányfő, északon az érsekuradalomhoz tartozó Csala puszta közé. Nyugati terjedését az Örjeg gátolta, 10 BÁNÁTI Miklós 1981.24. 1 ' KÉL. II. Ur.ir. Az adatokat Bárth Jánosnak köszönjük. 12 „A Császártöltés helynév okmányban először 1734-ben fordul elő. Ekkor kettős neve volt a pusztának: Csakánfeő (olv. Csákányfő) más néven Császártöltös. A helynév régies írásmódja: 1754. Tsászár-Töltés, 1761. Tsászártöltés, 1763. Chászár-töltés. " TÍMÁR Kálmán 1939. 3.; Idézi: BÁNÁTI Miklós é. n. 37. 13 TÍMÁR Kálmán 1940b. 2. 14 BÁNÁTI Miklós 1981. 183. 15 KÉL. II. Úr.ir. 1743. Az adatot Bárth Jánosnak köszönjük. 16 Kiss György 54 éves kecskeméti lakos vallomása. BÁRTH János 1997b. 16. 17 Patatics József 80 éves katymári lakos vallomása. BÁRTH János 1997b. 15. 18 Császártöltés helység Patasics Gábor kalocsai érsek által kiadott telepítő kontraktusa. In: BÁRTH János 1997a. 79.