Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
Középkori falvak a császártöltési határban 97 kelet-délkeleten pedig csak Halas és Jankovác találkozásáig terjedhetett. 19 Úgy tűnik, korábban senkinek sem kellő kis földsáv volt - a mocsaras torkolatú Szamárvölggyel és az azt kétoldalról kísérő, a későbbi telepesek által Altbergnek és Hofstelának nevezett magaslatokkal -, mely lényegében a mai belterülettel azonos. Nem véletlen, hogy öt évvel az első lakosok megjelenése után „ Császár-töltésen mindöszve az mostaniakkal edgyütt Száz Ház" volt. A további betelepüléseket elősegítendő, „Csáky Miklós Kegyelmes Érsek Urunktul Eö Excellentiájátul meg engettetett és az Népnek meg maradássára Csallya Pusztábul hogy egy rész az Határhoz adstringaltatni ", továbbá felszólították a hajósi és nádudvari sváb lakosokat, hogy házas fiaik közül néhányat engedjenek Császártöltésre áttelepülni. 20 Több mint száz évvel később, a harmadik-negyedik generáció képviselői így látták településüket: „ a falu egy völgy katlanban fekszik homok domboktól körűi véve három oldalról, míg nyugot felül a sárközi sikság terülvén a falu kinézése olyan, mint ha valaha egy kikötő lett volna, megjegyzendő, hogy e vidéken átalyános a hiedelem, hogy Sárköz vidéke az egykori édes tenger lett volna, melynek keleti party át képezte Császártöltés Hajós 's Nádudvar felső határa. " ' Napjainkig is közszájon forgó monda és hiedelem azonban elsősorban a település nevével kapcsolatban alakult ki. Az 1860-as években is úgy tudták, hogy „a községnek csak egy neve van: Császártöltés, nem is volt soha más elnevezése [...] a falunak más nevéről hogy lett volna, senkisem emlékszik. " 22 A település nevét a falualapító svábok készen kapták, s utódaik sem változtattak rajta, nem is fordították le saját nyelvükre, hanem a mai napig is Tschasrtetnek (Császrtét) hívják. Azt ma már nem tudjuk, hogy a falu nevét magyarázó mondák a környék korábbi hagyományait őrzik-e, vagy a falualapítók próbáltak-e magyarázatot adni a névre. A név kialakulása azonban biztosan a kalocsai Sárköznek nevezett terület kelet-délkeleti részének vízrajzi viszonyaival függött össze. A magaspart alatti terület egykori vízrajzát azok a patakok és tavak határozták meg, melyek mára a lecsapolás eredményeként szinte teljesen eltűntek. A Sárköz még a 20. század elején is erősen mocsaras terület volt, melyet a nagy dunai árvizek gyakran elöntötték. Az árvizek elől csak a kisebb-nagyobb szárazulatok menekültek meg, melyek között vízjárta helyek - pal ék, fokok, erek, s a magaspart lábánál a Vörös mocsár, azaz az Örjeg - terültek el 23 (1. kép). 19 A falu Dkeleti határát 1769. évi határperek is említik: „ ... Császártöltési föld a Halasi és Jankováczi kereszt útig, melly zöld halom névő domb mellett vagyon, terjedne." (Oláh Mihály 65 éves mélykúti lakos); „...ha a' Szállóknak Császártöltési határokat fogja mutatni, Jankovácz és Kéles megütközésén az Halasi és Jankováczi kereszt úton által ne mennyen. " (Wagner György 60 éves vaskúti lakos); „ ...emiétett Szabados beszéllette, hogy meg Boldogult Groff Patatics Gábor akkoriban volt Kalocsa] Érsek mondotta légyen neki, hogy Császártöltési, Jankováczi és Kései határokat az emiétett Kereszt út választaná. " (Fetter Péter 55 éves csataljai lakos). BARTH János 1997b. 17. 20 BÁRTH János 1997b. 36. és 158. j. 21 Hoffmann Lajos jegyző és Koch Vintze „heletes" bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984. 73. 22 Hoffmann Lajos jegyző és Petz Bernát bíró közlése, 1864. In: PESTY Frigyes 1984 76. 23 ROMSICS Imre 1998.28.
