Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Nyári Diána–Kiss Tímea: Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében

84 Nyári Diána - Kiss Tímea re fekvő deflációs eredetű laposokra. Ebben az időszakban nagyobb méretű formák azonban már nem keletkeztek. A Nyírségben, a Bodrogközben, a Duna-Tisza közén, a Tárna hordalékkúpján és a Belső-Somogyban látható óholocén talajszintek tanúskodnak a boreális időszak homokmozgásairól, ugyanakkor Lóki J. szerint azonban a boreális fázisban már nem lehetett számottevő homokmozgás.

7 Marosi S. pedig arról számol be, hogy a Belső-Somogy területén korlátozottabb volt a boreális fázisban a homokmozgás, illetve kisebb területekre terjedt ki.

8 Az atlantikus fázisban az éghajlat csapadékosabbá válásával tovább csökkent a homokmozgás lehetősége, de a szárazabb szakaszokban lokálisan, kisebb foltokon ismét mozgásba lendült a futóhomok.

9 A legújabb kutatások szerint a korszak második fele jóval szárazabb volt, ami kedvezett a homokmozgásnak és ezt támasztja alá a dunavarsányi feltárás is, ahol a vizsgálatok alapján egy felső-atlantikus homokmozgási periódust mutattak ki.

10 A Nyírségben végzett kutatásaink azt mutatják, hogy az atlantikus és szubatlantikus fázisban a homokmozgás már csak emberi tevékenység hatására történt, például amikor az égetéses földművelés következtében a csupasszá vált felszínek eróziónak indultak.

11 A legfiatalabb futóhomok-mozgások már a történeti időkhöz, az ember természetátalakító tevékenységéhez kapcsolódnak. Az eddigi adatok alapján nagyobb területre kiterjedő eolikus tevékenységgel a török hódoltságot követően számolhatunk, valamint a XVIII-XIX. századi erdőirtások eredményeképpen.

12 Pócsmegyeren és Kisorosziban a homok kora B.P. 3700, valamint B.P. 630 évnek adódott,

13 míg Kecskeméttől délnyugatra, Ballószögnél egy régészeti ásatás alkalmával Árpád-kori leletek kerültek elő, melyeket 60 cm-es futóhomok borított be.

14 A Nyírség déli részén végzett vizsgálataink során arra az eredményre jutottunk, hogy a homokformák átalakulása a középkorban volt a legnagyobb mértékű.

15 Ezen eredmények bizonyítják, hogy a holocénben is végbemehetett a futóhomok mozgása klimatikus és antropogén hatás következtében egyaránt,

16 azonban a fenti kutatások egy-egy kisebb hely vizsgálatára alapulnak, így a holocén kor homokmozgásainak tér- és időbeli kiterjedését tekintve általánosítani nem tudunk. Mivel a történeti időkben, térben és időben korlátozott érvényű bizonyítékok vannak az eolikus tevékenységre, célul tűztük ki annak a kérdésnek a tisztázását a Duna-Tisza közén, hogy a történeti időkben mikor és milyen emberi hatásra indult meg a homok mozgása. 7 LÓKI József 1981. 87. 8 MAROSI Sándor 1970. 119. 9 BORS Y Zoltán 1977a. 16, 1977b. 53. 10 GÁBRIS Gyula 1995. 5, 2003. 11. "KISS Tímea 1999. 160. 12 BORSY Zoltán 1977. 53. 13 GÁBRIS Gyula 2003. 9. 14 LÓKI József, SCHWEITZER Ferenc 2001. 180. 15 KISS Tímea et. al 2003. 16 A holocén homokmozgások lehetőségét lásd: 1. táblázat.