Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Nyári Diána–Kiss Tímea: Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében
Holocén futóhomok-mozgások В ács-Ki skun megyében... 85 Módszer A holocén homokmozgások kutatásához kormeghatározó módszert kellett találnunk. Bács-Kiskun megye területén fellelhető régészeti leletek közül olyanokat kerestünk, amelyeknél a régészeti leletet tartalmazó réteg felett futóhomok-mozgásra utaló homok előfordulások láthatók. így a datált leletek alapján megállapítható a felette lévő homokréteg maximális kora, illetve két adott korú kultúrréteg között a homokmozgás pontosabb ideje. Eredmények A kutatás során a régészeti lelőhely-gyűjtemény (Cumania 1990) segítségével ki lehetett válogatni azokat a lelőhelyeket, ahol a leírás arra utalt, hogy azokat homokterületen találták. Ennek eredményeképpen 106 lelőhely bizonyult alkalmasnak további vizsgálatokra. A 106 lelőhelyet a terület topográfiai térképével összevetve 48 olyan maradt, melyek futóhomok területen illetve azok szomszédságában találhatók. 17 A 48 ásatási dokumentáció áttekintésével, valamint publikációkból ahol feljegyezték a futóhomokleplek meglétére utaló jeleket - öt olyan régészeti lelőhelyet sikerült találni, melyek információt szolgáltattak a holocén homokmozgások meghatározására. Kecskemét-Borbás területén az iskolától nyugatra lévő, észak felé tartó csatorna az átlagos térszín fölé magasodó homokkal borított partot vág át. A csatorna korszerűsítésekor a kitermelt földben bronzkori cserepeket, állatcsont- és faszénmaradványokat találtak. 18 A lelőhely érdekessége, hogy a bronzkori leletek olyan gödörből származnak, melyeket az egykori humuszos réteggel együtt, 70-100 cm vastag homokréteg borít. Részletesebb feltárás nem történt a területen, mert a szélhordta homok miatt kultúrréteget, vagy egyéb telepjelenségeket nem tudtak megfigyelni a csatorna partfalában. A telepet borító futóhomok a leletek tanulsága szerint a bronzkor után került oda, fedő kultúrréteg hiányában a homokmozgás ennél pontosabb datálására azonban nincs lehetőség. Az M5-ÖS autópálya építését megelőző ásatás alkalmával Lajosmizsén bronzkori, kelta, szarmata és Árpád-kori objektumokat találtak. 19 A bronzkori lelet feletti szelvény 20 két talajrétege között megjelenő homokréteg arra utal, hogy valamikor jelentős homokmozgás lehetett a területen. A ma felszínen lévő kb. 50 cm vastag, talajosodott réteg alatt 30-35 cm vastag homokréteg következik, ami alatt egy 90115 cm vastag eltemetett talaj húzódik, ahonnan az agyag edény 2,6 kg bronz lelettel előkerült. Ez alatt egy nedvesebb, kötöttebb homokréteg fekszik. A két talaj 17 A futóhomok-területen elhelyezkedő régészeti lelőhelyeket lásd: 1. ábra. 18 HORVÁTH Attila 1981. 2. 19 WICKER Erika 1988. 1990. 20 A szelvényt lásd: 2. ábra, WICKER Erika 1988. nyomán.
