Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Nyári Diána–Kiss Tímea: Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében

CUMANIA 21., Kecskemét, 2005 83 NYÁRI DIÁNA - KISS TÍMEA HOLOCÉN FUTÓHOMOK-MOZGÁSOK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN RÉGÉSZETI LELETEK TÜKRÉBEN

1 Bevezetés, célkitűzés Magyarországnak közel egyötödét borítják futóhomok felszínek, melyeknek egyik legkiterjedtebb és legösszefuggőbb területe a Duna-Tisza közi síkvidéken található. Ez is, mint minden homokvidék, igen érzékeny a környezeti változásokra, hiszen a klíma módosulásának következtében, valamint emberi tevékenység hatására megindulhat és megindulhatott a futóhomok mozgása. Ezt mutatja az is, hogy számtalan, növényzetétől megfosztott felszínen ma is komoly károkat okoz a mozgásba lendült homok, ahogy az Kiskunhalastól kelet-délkeletre történt 1967. áprilisában, amikor néhány nap alatt 5-40 cm homokot hordott el a szél.

2 Szatmári J. és Mezősi G. a Kömpöc melletti mintaterületen 1995-2000 között terepi széleróziós vizsgálatokat végeztek, méréseik szerint 1997. április 3-14. között a leerodált homok mennyisége 1000t/ha volt.

3 A jelenlegi tapasztalatok alapján felvetődik a kérdés, hogy a holocén során mikor, milyen körülmények között volt jellemző a futóhomok mozgása. Magyarország legnagyobb homokterületei folyók egykori hordalékkúpjain alakultak ki, amelyeken a pleisztocén végén, a hordalékkúp-épülés megszűnése után a szél vette át a szerepet a felszínformálásban. A legjelentősebb homokmozgás az alsó- és felső-pleniglaciálisban, valamint az idősebb és fiatalabb Dry as idején voltjellemző.

4 A palynologiai vizsgálatok szerint a késő-glaciálist követő holocén preboreális fázisában az éghajlatjavulás következtében beerdősödés történt, a homokmozgás gyakorlatilag megszűnt, megindult a talajképződés.

5 A boreális fázis során a fokozatos felmelegedés mellett az éghajlat szárazabbá vált, visszahúzódtak az erdőségek, a talajvízszint csökkent,

6 a magasabb térszíneken, pedig a gyér növényzet nem nyújtott elegendő védelmet a szelek ellen, így újraindulhatott a homokmozgás. Ez főleg az akkumulációs homokmezőkön, illetve magasabban fekvő homokterületeken voltjellemző. Itt a korábbi formák szinte teljesen eltűntek, és a nagyobb akkumulációs homokmezők homokja több helyen előrenyomult a délebb1 A kutatást az OTKA TO-37249 sz. pályázata támogatta. 2 BORSY Zoltán 1972. 158. 3 MEZŐSI Gábor, SZATMÁRI József 1988. 142, 2004. 3. 4 BORSY Zoltán 1977a. 13-14, 1977b. 52, 1980 21, BORSY Zoltán et. al. 1981. 45-46, MAROSI Sándor. 1970. 117,240, LÓKI József. 1981.85. 5 JÁRAINÉ Komlódi Magda 1966. 197, 1969. 50. 6 GÁBRIS Gyula 2000. 135.