Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Székelyné Kőrösi Ilona: Egy tanyai gazdaság a XX. század első felében

CUMANIA 21., Kecskemét, 2005 267 SZÉKELYNÉ KÖRÖSI ILONA EGY TANYAI GAZDASÁG A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN CSORBA JÓZSEF ADATKÖZLŐ, KECSKEMÉTI GAZDÁLKODÓ Bevezetés. A városi lakóhely 1978-ban, pályakezdő muzeológusként ismertem meg Csorba József kecskeméti gazdálkodót. Életének egyik legszomorúbb időszakában kereste fel a múzeumot: a városfejlesztési tervek miatt bontásra ítélték a belvárosban található, jó állapotban levő lakóházát, amely nemzedékeken keresztül a családé volt, és amely jól reprezentálta a helybeli birtokosok között elfoglalt helyet, az örökség és a szorgalmas munka révén elért módot, rangot. Szerette volna, ha a bontás előtt még egyszer utoljára megmutathatja az épületet valakinek, lehetőleg múzeumi szakembernek. Nem volt véletlen a múzeum iránti bizalma. Mint elmondta, jó barátságban volt dr. Szabó Kálmán múzeumigazgatóval, aki megerősítette benne azt a hitet, hogy a számára fontos és kedves munkaeszközök egyszer majd a tudomány számára is értékesek lesznek. Csorba József emlékezett még a Városi Múzeum 1920-as, 1930-as években látható, a régi kecskeméti népéletet bemutató kiállításaira, ezért úgy gondolta, hogy a házban megőrzött régi gazdasági felszerelések egy részét a múzeumnak ajándékozza. így került a Katona József Múzeum néprajzi gyűjteményébe bivalyjárom (amelyet emlékezete szerint már dr. Szabó Kálmánnak megígért), valamint a Csorba család által használt különböző tárgyak (szelelőrosta, szánkó, kocsik és szekerek részei, vontatólánc, nyakló, szárvágó, keresztfa, véka, vékacsapófa, liszteszsák stb.).

1 A bontásra ítélt házat a lehető legnagyobb részletességgel bemutatta, az utcai nagykaputól a szobákban található csillárokon és a melléképületek felszerelésein keresztül az udvari virágágyásokig és a pincében levő vakablak használatáig. A Kisfaludy u. 12. számú ház a mezővárosi polgári jellegű építészet egyik jellemző példája volt. Egy 1974-ben Kecskemétről készült átfogó műemléki felmérés és felhasználási tanulmányterv szerint történeti-néprajzi értékű, „mindenképpen megtartandó. "

2 Az L alakú, földszintes lakóház Csorba József ismeretei szerint 1978-ban kb. 200 éves volt, ami a hasonló megjelenésű két szomszédos épület adatainak ismeretében nem kizárható. A családtagok szavajárása szerint: „nemesi kúria". Utcai homlokzata - különösen a Kisfaludy u. 10. és 14. számú épületekkel ' A Katona József Múzeum néprajzi gyűjteményében beleltározva a 79.13. 2-79. 22. 1. leltári számokon. 2 Kecskemét népi műemlék vizsgálata és felhasználási javaslata. Dr. Varga László: Kecskemét polgári és népi építészete с tanulmányával. Győr-Sopron Megyei Tanácsi Tervező Vállalat, Győr, 1974. 5789. törzsszám. 185. old.