Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Székelyné Kőrösi Ilona: Egy tanyai gazdaság a XX. század első felében
268 Székelyné Körösi Ilona együtt - értékes és Kecskemétre jellemző utcaképi együttest alkotott a homlokzati kialakítással, a magasan falazott kerítéssel, a bejárati kisajtóval és a kétszárnyú nagykapuval, amelyek ritmikus rendet és összhangot alkottak a szomszédos épületekkel, sőt az utca túloldalán levő házakkal is. Csorba József házának utcai homlokzata az 1974-ben készült leírás szerint öt tengelyes elrendezésű volt, a „festett lábazat felett végigfutó könyöklőn három, tagozott szalagkeretezésű ablak, sima főpárkány. Beforduló oromfal tükrös falmezővel, benne keretezett padlásszellőző nyílás, felsőcsonkakontyos lefödéssel. " 3 A tágas telken álló, L-alakú, nyeregtetős, cseréppel fedett lakóház udvari homlokzata eredetileg klasszicista, oszlopos tornáccal épült, később kissé átalakították, a tornácot beüvegezték. Konyhája eredetileg szabadkéményes volt, a szobákat banyakemencékkel fűtötték. Az épület egy része alá volt pincézve. Az L-alakú lakóházat kiegészítette a nagykapuval szemben és a telek jobb oldalán található melléképületek sora, amelyeknek mérete, berendezése és felszereltsége még 1978-ban is jól érzékeltette: módos, nagybirtokos, a hagyományokat tiszteletben tartó és az újításokat befogadó gazda telkén járunk. A 20. század elején jelentek meg a modern világ olyan vívmányai, mint a villanyvilágítás, vagy az akkor legkorszerűbbnek számító Meidlinger kályhák, amelyek már Csorba József gyermekkorában a házból az udvari melléképületekbe száműzték a kemencéket. A két szomszédos épülethez - sőt az utcában található lakóházak nagy részéhez - hasonlóan Csorba József háza is egy mezőgazdasággal foglalkozó család városi lakóházának és gazdasági udvarának tipikus példája. Mindez a belvárosban, közel a Városházához. Az 1974-es műemléki szakvélemény a Kisfaludy utca több házból álló, egységes utcaképet formáló szakaszát történeti-néprajzi értékűnek és hosszú távon megőrzésre méltónak tartotta, új funkciók bevonását is javasolva, 4 ez azonban egyik lakóházat sem mentette meg a lebontástól. Csorba József 1978/79 telén az ősi családi házból a Kada Elek utcában (később, és jelenleg is: Petőfi Sándor utca) felépült ún. Szalagház ötödik emeletére költözött. Ekkor már egyedül élt, felesége 50 év együtt töltött idő után meghalt, gyermekei családot alapítottak. Talán a szokatlan, új helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy sokszor és szívesen beszélt a múltról. 1979 februárjától rendszeresen felkerestem, feljegyeztem és magnóra vettem a legkülönbözőbb témákról szóló elbeszéléseit. Hamarosan kiderült, hogy szinte bármiről lehet kérdezni: a vert fal és a nádtető készítését éppoly pontosan tudta elmondani, mint a szappanfőzés folyamatát, a pincék és présházak felszerelését és a hordók fertőtlenítését, a kocsi és a szekér részeit, a kosarak formáját és használatát, vagy éppen a három napig tartó nagymosás részleteit. Értékes adatokat szolgáltatott a Magyar Néprajzi Atlasz kérdőívéhez is. Szellemi frissességét nyolcvan esztendős korán túl is megőrizte. Élete során sok próbatételen ment keresztül, 1948 után számos megaláztatás érte. Az államosítás3 Uo. 184. old. 4 Uo. 182-188. old. 5 Kecskemét, Petőfi Sándor u. 5-7. VII. lépcsőház V. em. 146. sz.
