Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Bereznai Zsuzsanna: A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai (XIX–XXI. század)

A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai 213 LAKODALMI SZOKÁSOK

24 A házasságkötés szokásköre az európai népeknél lényegében egységes. A lényeges cselekmények sorának azonossága mellett a részjelenségek sokszínűsége jellemzi a különböző tájak lakodalmi szokáskörét. Vidékünk - a Kalocsai Sárköz, a Bácska és a Duna mente - sváb falvaiban is igen eltérő a hagyomány: szinte minden település eltérő szokásokkal, szokásköltészettel rendelkezik. Dolgozatomban a nemesnádudvari német lakodalmi szokások változásait kívánom bemutatni a XIX-XXI. századi hagyomány felidézésével. A témához kapcsolódó, a két szomszédos sváb falura - Császártöltés és Hajós - vonatkozó összehasonlító adatokat a főszövegben, az egyéb adatokat pedig a lábjegyzetben közlöm. Ismerkedés, udvarlás Nemesnádudvaron a fiatalok párválasztását a XX. század közepéig a társadalmi hovatartozás határozta meg. A falu íratlan törvényeit nem szeghette meg senki. A házasságkötésnél semmilyen vagyoni különbség nem jöhetett szóba, a szülők nem engedték. Egyetlen egy esetben tehettek kivételt: ha a gazdalegénynek valamilyen testi vagy szellemi fogyatékossága volt - akkor szegényebb lányt is elvehetett, mert gazdag lánynak nem kellett. Emlékeznek egy olyan esetre is, hogy egy cselédlány és a gazda fia egymásba szeretett, s mivel nem engedték őket összeházasodni, elszöktek. De a pénzük nem tartott sokáig, s amikor kénytelenek voltak hazatérni, nem fogadták vissza őket a szülők, nem békültek meg. így kénytelenek voltak elválni egymástól. Nemesnádudvaron a sváb gazdaparaszt családok körében a második világháborúig kizárólag falun belül történt a házasodás, a család vagyoni helyzetének megfelelően. A XX. század első felében ritkán ugyan, de előfordult az is, hogy nádudvari szegényparaszt legény hajósi cselédlányt vett el, vagy a nádudvari leány hajósi legényhez ment férjhez - mivel a hajósi svábok többsége szegényparaszt volt. Ott csak néhány nagygazda volt a faluban, őket nevezték parasztoknak. Szegény sorban élő nádudvari legény Csataljáról is hozott magának sváb menyasszonyt. S arra is volt néhány példa, hogy nádudvari sváb cselédlány dusnoki rác béreshez ment férjhez. A nemesnádudvari lakodalmi szokásokat 1999-2005 között gyűjtöttem. Adatközlők: Cser Gáspárné Meggyes (Metzinger) Magdolna (1932) lakodalmi főzőasszony, Kishegyi Simon (1928), Kovács Józsefné Rászkopf Jusztina (1929), Müller Jánosné Rászkopf Erzsébet (1926), Winter Mátyásné Ferder Anna (1926). Hajósi adatközlőim: Mendier Ferencné Geiger Mária (1919) és Schön Mária (1943) voltak. A császártöltési adatokat MIKS Mária (1968) néprajzi pályamunkájából idézem.