Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
8 WICKER ERIKA tömegesebben bevándorló boszniai katolikusokon kívül görögkeleti szerbek érkeztek nagy számban, akiket a magyarok egyetemlegesen rácoknak neveztek. 17 Velük együtt vándoroltak ide a „...több délszláv népcsoport keveredéséből létrejött állattenyésztő etnikum, a vlahok képviselői is, akiket a korabeli magyar nyelvű források oláhoknak (latinul vlachus, törökül eflákj neveztek. " Az „oláhokat" és a „ráczokat" a korabeli magyarok állítólag meg tudták különböztetni egymástól: 19 „oláhokon a tótországi (ti. szlavóniai) oláhokat értettük és értjük, mert ráczoknak híjjuk mi a többit." 20 Az általuk oláhnak hívottakról 1628 táján úgy tudták, hogy „...nagy sokasággal kijüvén a török alól, egy nagy pusztaságon telepedtek meg Tótországban, azért nevezik őket oláhoknak mostan is, és nem magyarnak sem rácznak. " A legújabb kutatások szerint a vlah szónak három, általában vélhetően egybeeső jelentése volt. Első, eredeti jelentése az etnikumot jelölte: azt a népességet, mely a romanizált, pásztorkodó ősrománok őshazájából az egész Balkán félszigetre szétvándorolt. Északkelet-Boszniába, Hercegovinába és Montenegróba a török időkben jutottak el, legfontosabb szállásterületük ekkor Észak-Szerbiában volt. 22 Ezen a vidéken ma is él egy népcsoport, mely vlahnak, és egyik águk éppen a török hódoltság végén Magyarországról visszatelepült vlahok utódjának vallja magát. 23 A szó másik jelentése már all. századtól kezdve önálló fogalom: a vlahok jellemző foglalkozásából kiindulva egyre inkább a transzhumáló pásztort értették alatta, függetlenül attól, hogy mely néphez-nemzetséghez tartozott. 24 Ezért feltételezhető, hogy a török források vlahjain - vagy legalábbis azok egy részén - „mindenféle néphez tartozó, vlah jogállású pásztor"-t kell érteni. 25 Ez a vlah jogállás a szó 17 MAKKAI László 1985 1431. 18 PÁLFFY Géza 2000 177.; „A régi magyar parasztság töredéke [...] s a török hódítók nyomában érkező újabb szerb, de főleg vlach népességgel élt együtt a Baja-Szabadka-Arad vonaltól délre..." MAKKAI László 1985 1442.; „...görögkeleti balkáni vándorpásztorok is jöttek, akik [...] külön települtek, a Dunántúlon az első 'oláh jogú ', csak juhot tartó és az után adózó, később tömegesen beözönlő vlach népesség első hullámaként. " MAKKAI László 1985 1430. 19 HEGYI Klára 2001 1282. 20 SZAKÁLY Ferenc 1981 167. 21 SZAKÁLY Ferenc 1981 167. 22 HEGYI Klára 2001 1267-1268. 23 „Északkelet-Szerbia mai vlahjai sajátos társadalmi feltételek között a XVIII. századtól élnek a Dunától északra és délre, a Morava folyó és a Timok között elterülő területeken. [...] nem a balkáni őslakók leszármazottai [...] létezik olyan félreérthetetlen népi hagyomány, mely szerint ők korábban a nagy szerb vándorlás, a „ velika seoba" előtt szerbek voltak, illetve azoktól a szerb kivándorlóktól származnak, akik átkeltek a Dunán, és az ottani román lakossággal elkeveredtek. [...] (két csoportjuk közül az egyik - WE) az ungureanok feltehetően Magyarország területéről vándoroltak be a XVIII. század végén Bánátból és Erdélyből. [...] E vlahok nyelve számos elemben különbözik a román irodalmi nyelvtől. Sőt, az Északkelet-Szerbiában élő vlahok - általános vélemény szerint - a románokat nehezen értik meg. " VLAHOVIC, Petar 1981 710-713. 24 „A szó foglalkozássá bővülése a 16. századi Magyarország peremvidékein és közvetlen szomszédainál is megjelent: a vándor pásztort az Északi-Kárpátoknak nemcsak a magyarországi oldalán, a ruszinoknál és a szlovákoknál nevezték vlahnak, hanem a túloldalon, a lengyelországi és morvaországi lejtőkön és alföldeken. " HEGYI Klára 2001 1268. 25 HEGYI Klára 2001 1268.
