Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
14 WICKER ERIKA kációk. A „nevezett haramik parancsnoka" Szelak Niko volt, aki a családos müszellemekből álló tíz tized (bölük) egyikét is vezette. A szigorú katonai szervezetbe tömörült század teljes adómentességet kapott. 52 Nem ismert, hogy a rendelet eredményeképpen hány „sátorlakó vándor" rája, azaz főként pásztorkodással foglalkozó család települt át a 16. század közepe táján a Balkánról Észak-Bácskába. 53 Az 1570 körüli török összeírások azonban már jelzik a letelepedett új lakosokra kirótt adókat. A középkori magyar Halmos faluba települt balkániak az állam által kirendelt birtokosuknak és az államnak is adóztak (6. táblázat). Utóbbi, a dzsizje-adó (fejadó) az 1570-es években háztartásonként (háne) 61 akcsét jelentett, azaz 1570 körül 793, 1578-ban pedig 1464 akcsét. A birtokost megillető adók listája már bizonytalanabb, s igen nehéz belőle a tényleges termésre visszakövetkeztetni. Az 1570 körül fizetendő 6666 akcse éppen a szolgálati birtokok (timár-birtok) egyik elterjedt kategóriájának jövedelme, azaz az egyes adótételeket ezen összeg függvényében határozták meg. (Elég nehéz lehetett előre megjósolni pl. a kártevések, házasodások számát.) 54 Ezért az adólistából csak annyi olvasható ki bizonyossággal, hogy az új falu szegényes termelésének fő pillérei eleinte a gabona és a juh voltak. A következő néhány évben ezek mellett a kerti vetemények termesztése nőtt meg, a lakosság már méhészettel és szőlőműveléssel is foglalkozott, a juhot pedig háttérbe szorította a sertéstartás. A kis összegű birtoklási (tapu-) illeték megjelenése jelzi, hogy a halmasiak néhány esetben kincstári tulajdonú malmokat, parlagföldeket, réteket, stb. is használatba vettek. Hasonló lehetett az új balkáni telepesek többi észak-bácskai falujának gazdálkodása is. Baskut 26 hánéját 1570ben összesen 5488 akcse adóra kötelezték. Az egyes adótételek nagyjából megfelelnek a halmasiak kötelezettségeinek, bár az arányok helyenként eltérőek. Ekkor 52 HEGYI Klára 2001 1289.; A müszellemek kisázsiai eredetű katonaparaszti szervezet lovasokból álló tagjai. A név jelentése: adók alól felszabadított, szabados, „akkor kapták, amikor már bevett volt az, hogy a parasztok meghatározott rétegei adómentesség ellenében katonáskodnak." HEGYI Klára 2001 1256.; A harami az arab harám (tiltott) szóból származik, jelentése: „...szűkebb értelemben a 'bűn', a harami pedig 'rabló, bandita'. Oszmán-török közvetítéssel a szó az összes balkáni nyelvben megjelent, a magyarba már délszláv végződéssel, haramiaként vonult be. A 16. században ez a rabló jelentésű harami is jelen volt az oszmán forrásokban, azonban a szó inkább egy hol zsoldért, hol paraszti privilégiumokért szolgáló katonanépességet jelölt. " HEGYI Klára 2001 1271.; „Zombor és Baja között három üres falut müszellem státuszú, teljes adómentességet nyert, és a környék védelmére rendelt katonaparasztok népesítették be, akiknek elöljárója szintén a 'nevezett haramik feje', azaz itt a harami a müszellem-vlah határvédő szinonimája." HEGYI Klára 2001 1271. 53 Vass Előd a betelepítést 1556 utánra teszi. VASS Előd 1989 175. 54 Hegyi Klára szíves közlése. 55 Baja és néhány környező falu adózásához: VASS Előd 1989 173-178.; Érdekes, hogy a viszonylag jó gabonatermő területekkel rendelkező Észak-Bácskában 1570 táján csak három faluban volt malom: Bekény/Bikityen, Szeremlén és Csatalján. Uo. 173.; Dunántúli adatok is hasonló gazdálkodást mutatnak: „A töröknek szolgáló, koppányi szandzsákbeli vlach-rác katonaparasztság alapvetően mezőgazdasági termelőmunkából élt, ám korántsem csak külterjes, extenzív-nomadizáló állattenyésztéssel (főleg juhászattal) foglalkozott, hanem kiterjedt szántóföldi növénytermesztéssel (gabona, főként búza termesztésével [...], szőlészettel, gyümölcstermesztéssel, veteményes-, dinnyés- és zöldségeskertek [...] művelésével." FENYVESI László 1985 214.
