Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 15 még Baskuton is kb. négyszer annyi juhot tartottak, mint sertést (Halmáson ekkor hétszeres volt a juhok száma a sertésekéhez képest), és már méhészettel is foglalkoztak. 56 Baracskán viszont még 1578-ban is jóval jelentősebb volt a juhtartás szerepe, mint az előző településeken. 57 A falvak adólistájának összehasonlítása bizonnyal fontos adatokat szolgáltatna a gazdálkodás alakulásáról, ám a gyér számú publikáció miatt jelenleg mindösszesen néhány település adatai állnak rendelkezésre. A balkániak megszállta Észak-Bácskában az első időben még éltek a falvakban le nem telepedett sátorlakó vándorok, akiken „félre nem érthetően vándor pásztor életmódot élő rideglegényeket" értettek, s akik egyes vélemények szerint ősi vlah transzhumáló juhtartást folytattak. 58 A hajmánék szállásokon, aklok mellett laktak a legelőkön (talán bennük kell látnunk a földbevájt gödrökben lakókat?), akiket azért valamennyire meg lehetett adóztatni. Kisebb-nagyobb számban mindenütt jelen voltak, ahova a 16. század közepe tájt balkániak érkeztek: szerény adóik e falvak korai összeírásaiban szerepelnek. Pl. a bajai náhije 28 faluja közül négyről tudni, hogy „...a nevezett falu puszta lakóinak - hajmekján iszpendzse jövedelme" is van. Szentiván, Baskut és Szálkilisza (=Tárnok, Tárnokmonostor - Csatái Kilisza) mellett Halmas környékét 59 is „...ilyen hajmánék szállták meg, 1570-re megülték a falut, de az adójukat - összeg nélkül, mert már kevés vándor maradt, vagy mert az összeg alku tárgy volt, - még bevették az összeírásba. 1578-ra eltűntek: a falu népessége megszaporodott, nyilván minden jövevény letelepedett." 60 Egyelőre csak feltételezés, hogy a halmasi hajmánék régészeti hagyatéka a padmalyos kiképzésű sírokban kereshető. 61 56 FLACH, Paul 1983 48-49. 57 A juhadó ekkor 350 akcse, a sertésadó még mindig csak 51 akcse. HAJDÓK Imre - KŐHEGYI Mihály 1976 67-68. 58 VASS Előd 1989 175. és 74. jegyzet; Szerinte „erre a faluban (nem jelzi, mely faluban - WE) feljegyzett személynevek is utalnak, pl. Branis Janisz, Bret ísztijan stb." Uo.; Mint azonban fentebb már jeleztem, csak a név alapján nem dönthető el az illető vlah mivolta. VASS Előd 1989 175.; Tárnok középkori falut Iványi István szerint Tárnokmonostornak is hívták, és Bátmonostorral lehet azonos. IVÁNYI István 1909 I. 130-131.; Engel Pál csak Tárnoknak ill. az 1578-as defter alapján Csatái Kilisze-nek jelzi, és Csataljával azonosítja. ENGEL Pál 2002. 60 A halmosiak adózásával kapcsolatos összes adatot Hegyi Klárának köszönöm. 61 Bácsalmás-Óalmás, Homokbánya rác temetőjében „a feltárt temetőrész ÉK-i oldalán nyomokban jelentkező árokszakasz [•••] pontos rendeltetését csak a terület teljes feltárása után határozhatjuk meg. Annyi azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy az árkon túli területen koncentrálódnak a biztosan padmalyos sírok. Török defterekből tudjuk, hogy Halmos/Halimas [...] falu környékén is feltűnt az 1570-es évek táján az a vándorló - és részben letelepedő - csoport, melyet a defterek hajmáne névvel jelölnek és adóztatnak. [...] Elképzelhető, hogy még a feltételezett letelepedést megelőző, hosszabb-rövidebb ittlétük alatt meghalt családtagjaikat a rác temető dombjára, de a falubeliek által használt területtől árokkal elkülönített részére temették. Ez esetben a padmalyos sírforma e vándorló nép egyik sajátos temetkezésének tekinthető. " WICKER Erika 2004a.
