Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
A JASZKUN KERÜLET BETAGOLÓDÁSA... 209 hatalmas változásokat. A tartós birtoklás és tanyás gazdálkodás terjedése már megkövetelt bizonyos mértékű tagosítást. Apáti két pusztáján Hevesiványon és Kocséron 1830-tól voltak tanyaföldek annak ellenére, hogy a belső határt 12 évente, a pusztákat 30 évente újraosztották. A végleges tagosítást és a földközösség teljes felszámolását 1851-ben a belső határban kezdték meg. 1855-ben a redemptusok között felosztották Hevesiványt, 1868-ban pedig Kőcsert, majd 1875-ben a belső határban felosztják az utolsó 2900 kh közlegelőt. 13 A felosztott, immár polgári földtulajdonra megkezdődött a birtokosok kitelepülése, hiszen a távoli pusztákat másként nem lehetett megművelni. A közelebbi Hevesivány jóval lassúbb ütemben tanyásodott, 1895-ben 177 tanyája volt, Kocsérra viszont a tagosítás után 475 család települt ki, s a puszta 1877-ben önálló községgé alakult. Hevesivány majd csak 1950-ben önállósult Jászivány néven. 14 Jászalsószentgyörgy tagosítása szintén a szabadságharc előtt kezdődött, 1844ben Kara pusztán. A puszta szomszédságában levő Jenő-pusztát akkor még bérelték a Földváry családtól, s a jobb használhatóság okán felajánlották, hogy örökösen elcserélnék a távolabbi fél Kisszállásért. A család hajlandóságot mutatott a cserére, sőt az esetleges eladásra is. A tárgyalások és az 1848-as törvényekben megteremtett szabadabb birtokforgalom lehetőségei 1853-ra tették lehetővé, hogy Alsószentgyörgy megvásárolhassa Jenő-pusztát. 15 A vétel ünnepélyesítése után a tanács a pusztai szántók egyéni tulajdonba adásáról döntött. „Kara Jenőn a Karai gazdálkodás az eddigi állapotban azon hozzá tétellel fenntartatik, miszerint a legközelebb következő egy évre Jenőn a most meglevő három darab szántó földekből minden birtokosnak osztályozott szántóföld adassék". 16 A következő stációban elhatározták az egymás mellett fekvő két puszta benépesítését. A kezdeményező az alsószentgyörgyi közbirtokosság volt, akik 1857-ben 200 kh-at kijelöltek a létesítendő falu belterülete számára. Kara másik felének tulajdonosa Fényszaru 100 holdat engedett át faluközpont céljára. 1867-ig kétszáz család költözött ki az egykori pusztára, teljes önállósulása és községgé alakulása csak a Jászkun Kerület megszüntetése után valósult meg. Felsőszentgyörgy tagosítása viszonylag későn, az 1860-as években kezdődött, de a közmegegyezés hiánya miatt több mint egy évtizedig elhúzódott. Felsőszentgyörgyön 1854-ben az akkor 20 holdas egész telek nagyságát csupán 24 gazdabirtok érte el. Palugyai a Jászság Irlandjának nevezte szegénysége miatt. Egyetlen lehetősége volt, szentlászlói pusztarészének szántóra fordítása. A legnagyobb birtokátrendeződés talán Jászárokszálláson zajlott, amelynek pusztáiból három falu létesült. A legkorábban Szentandrás pusztát tagosították és osztották fel 1855-ben, ezt követte 1862-ben Kerekegyháza tagosítása és felosz13 BKML Kiskun Kapitányság iratai 1799/1874., SZML JK Alkapitányi elnöki ir. 3188/1874. 14 TÓTH Tibor 1980. 209-224. 15 T. BERECZKI Ibolya 1993. 269-274. 16 SZML Alsószentgyörgy tan. jkv. 1853. augusztus 21. 74.
