Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
210 BANKINE MOLNÁR ERZSÉBET tása. Kerekegyháza az 1871:18. te. nyomán önállósodott. A törvény értelmében megválasztott első képviselőtestületére 95 név szerint felsorolt személy szavazott. 17 Árokszállás a Jászság második legnagyobb települése volt. Szentandrás pusztáját egészen 1854-ig legelőnek használta, akkor a 7767 kh-at redempciós birtok arányban felosztották. Ugyanebben az évben tagosították és adták végleges birtokba a belső tőkeföldet. A földközösségi művelési módot 1855-ben felszámolták. A redempciós jogokhoz kapcsolt utolsó legelőfelosztás 1862-ben a kerekegyházi pusztarészük 4561 kh-as területének felosztása volt. Jászberényben a tagosítás és egy új község létrehozása párhuzamosan zajlott. Belső határát 1852-től tagosította. 1856-ban Lajosmizse pusztájukon 800 kh-t kijelöltek falumagnak, ahol 120 db 800 G-öles telket mértek ki. 18 1858-ban pedig a négyszállási határrész tagosítását kezdték meg. Mindazonáltal Lajosmizse felosztása az elhúzódó tagosítási viták miatt csak 1869-re történt meg, Berény fél Benepusztájával együtt. 19 Addig a közbirtokosság a városi igazgatási és törvénykezési kiadások fedezésére és birtokossági adóba hajlította a szántásra fel nem osztott rész jövedelmét. Dósán és Mihálytelken a szomszédos Pusztafogacsot szerették volna a távoli szentlászlói részük helyett megszerezni, de végül csak bérleti cserére nyílt módjuk nem öröktulajdon szerzésre. A birtokváltozásoknál nem hagyható figyelmen kívül a két jászkun közös puszta Páka és Mérges sorsa. 1848-ban mindkét pusztán beszüntették a majorsági gazdálkodást és mindkettőt bérbe adták. A bérleti díjat - 60 000 Rft-ot - felosztották a 25 jászkun település között. 1851-ben a generális közgyűlésben elfogadták, hogy ha a hátralévő haszonbérleti időszak letelik a pusztákat a 25 helység között felosztják, a felosztás 1855-ben megtörtént. Pákán 24 település osztozott, Mérges Jászberénynek jutott, s azonnal bérbe adta egy szegedi haszonbérlőnek. 20 Pákát igazgatási szempontból Félegyházához csatolták, a pusztarészeket pedig ki-ki bérbe adta, vagy legelőnek használta, amíg Félegyháza fokozatosan az egészet meg nem szerezte. A Nagykun Kerületben a földfelosztással és egyéni telekkönyvezéssel párhuzamosan pusztavásárlási akciókba kezdtek. A nagykun településeknek nem voltak betelepíthető külső pusztáik, mint a jászságiaknak. Bérelt pusztájuk viszont folyamatosan és bőségesen szolgálta a legeltető állattartást. A szabadságharc bukása után szinte azonnal tárgyalásokat kezdtek pusztavásárlás reményében. Karcag az 1850-es évektől több részletben megvásárolta Hegyesbort. Az utolsó 500 holdat 1866-ban vették meg. 21 Kisújszállás 1862-ben vette meg a folyamatosan bérelt Kecskéspusztát. A vásárló nem a város, hanem a közbirtokosság volt, úgy, hogy a 17 SZML JK Alkapitányi iratok 1979/1873. 18 BÁRTH János 1974. 95-115. 19 KISS Józsefi 968. ől. 20 CSEH Géza 1990. 127-156. 21 BELLON Tibor 1996.
