Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 151 futóhomok mozgása bizonyított - Csengelén kb. 1,5 méter vastagságban futóhomok borította a középkori nyomokat. Szinte biztos, hogy itt is hasonló jelenséggel számolhatunk, templomunk környékét is befedte a futóhomok. 197 Ez lehet a magyarázata annak, hogy nemcsak középkori, de más régészeti korszak anyagát sem találtuk a környéken. A domb tetejét, vagyis a templomot és temetőjét nem borította el a homok, ezért lehet a domb tetején látni a mészkődarabokat és csontokat a szántott részen. A lelőhely régészeti vizsgálata még kezdeti stádiumban van. A leletanyag gyér volta miatt nem foglalhatunk állást a település fennállásának időszakára vonatkozva. A templomnak Árpád-kori előzményei vannak, de elképzelhető, hogy a késői középkorban is fennállt. Bár egy ideig felvetődött annak lehetősége, hogy itt volt az egykori Kisszállás kun falu, de a Félegyházi tanyák 4. lelőhely bejárása után már biztosan mondhatjuk, hogy a Tarjányi-keresztnél nem Kisszállás maradványai találhatóak. 18. lelőhely neve: Kiskunfélegyháza - Félegyházi-tanyák 4. Fekvése: A Kiskunfélegyházáról Csongrádra vezető úton Kiskunfélegyházától mintegy 5,5 km- re műút halad keresztül. Ezen északkeleti irányban haladva 2 km távolságra fekszik a lelőhely egy hosszabban elnyúló, északnyugat-délkelet irányú dombháton, a Gátéri-csatorna keleti oldalán. A terepbejárás bizonysága szerint a település alakja teljesen megegyezik a kiemelkedő dünevonulattal. A lelőhely az egykori Kisszállás területén fekszik. Az egykori Kisszállás jelölése csak a Tarjányi-keresztnél már említett régebbi térképeken található meg. Egykori településnév: Kisszállás II. Hosszú ideig minden kora újkori forrást a Kiskunhalas közelében fekvő, ma is létező Kisszállásra vonatkoztattak, de mostanra már a forrásanyag szétválasztása , 198 megtörtént. Források: Törökkori forrásokban tűnik csak fel, de nem a későbbi századokra jellemző agrár-értelmű szállás, hanem a középkori kun települések közé tartozik. Akárcsak a környező kun falvak legtöbbje, nem pusztult el a török 1526-os támadása idején. A Kecskeméti náhijéhoz sorolják, Pálkaszállás és Ferencszállás mellett a harmadik jelentős település a legdélebbi kiskun falvak közül, Eger hadisegélyét együtt fizetik. A források szerint a falu 1590-ben még létezik. 199 Bár a pusztulásra vonatkoztatva pontos adatunk nincsen, nem állhatunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a település élete azokban a napokban érhetett véget 1595-ben, mint a szomszédos Ferencszállásé vagy Pákáé. HORVÁTH Ferenc 2001. 229. HATHÁZI Gábor 2000. 248. KŐHEGYI Mihály 1965. 258. KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 371.
