Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája

CSÁSZÁRTÖLTÉS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA 191 vizsgált területen a kora középkori, azaz Árpád-kori megtelepedés a középkori kis éghajlati optimum időszakára tehető, amikor a területen kiterjedt erdőségek váltakoztak ritkább növényzetű, buckás-bokros területekkel.

54 A Duna-Tisza közének egy részét I. Endre király a tihanyi apátságnak ajándékozta (1055), mely birtok 1211-ben készült felmérése során a következőket állapították meg: „meta, in qua estpinus, [...] Feneues, ... in alia estpinus".

55 Az erdős területek IV. László korában is jelentősek voltak. Erre utal a kunok számára kiadott adomány le vél: „adván és adományozván nekik ... úgy mint erdőkkel, rétekkel, halastavakká /... és sűrű erdőkkel bővelkednek"'.

56 A terület erdőinek a legmagasabb fokú zárótársulását a csapadékviszonyoknak megfelelően a gyöngyvirágos tölgyes adta. Az erdősülés magas fokát az emberi tevékenység (irtásos földművelés) sem tudta ebben a korszakban még jelentősen befolyásolni, mivel a földművelés alá vont területek 8-10 év alatt kimerültek, s a parlagterület viszonylag gyorsan újraerdősödött.

57 A termelési módhoz köthetően a legsűrűbb településhálózattal az Árpád-korban számolhatunk.

58 Ezen korszakban a falvak viszonylag kisméretű települések voltak.

59 A népesség növekedésének hatására megindult a falvak lakosságának szétrajzása,

60 melynek hatására kialakult az egymástól néhány kilométerre található falvakból álló településrendszer. A korszak falusias településeit Jankovich Dénes besorolása alapján több típusra oszthatjuk. Falutelepülések: nagyméretű (100-200x800-900 m kiterjedésű) települések, melyek területén a leletanyag folyamatosan és intenzíven megtalálható. Laza szerkezetű falutelepülések: az előző típusnál kisebb kitérjedésűek, méretük 50-100x200-300 m. A leletanyag eloszlása, mennyisége nem egyenletes, gyakran egymástól 50-100 méterre található sűrűsödési pontokból áll. Az ilyen típusú települések területén gyakran csak Árpád-kori leletanyag kerül a felszínre. Szállások: Kisméretű területen településre, objektumcsoportra utaló leletkoncentráció.

61 Az általunk vizsgált területen is jól elkülöníthető fentebb bemutatott 2. és 3. típus. Császártöltés külterületén 10 Árpád-kori lelőhely vált ismertté a terepbejárás során. Ezek közül a Középcsalán található 25., 27., 28. és 30. (Középcsala III., VI., VIL, VIII. és IX.) lelőhelyeket tekinthetjük egy, a fentebb ismertetett második típusú, laza szerkezetű falutelepülés nyomainak. A lelőhelyek egymástól mintegy 150-200 méterre, egymással párhuzamos, környezetükből enyhén kiemelkedő homokdombokon találhatók. Területükön a leletanyag nagy intenzitással jelentkezik, míg a köztük található sávokban nem észlelhető településre utaló nyom. A 54 BÁLINT Marianna 1998. 43. 55 GYÖRFFY György 1987. 323. 56 BÁLINT Marianna 1998. 45. 57 BELÉNYESI Márta 1954. 392. 58 SZABÓ István 1971. 36-54. 59 MAKSAY Ferenc 1971. 6Ü SZABÓ István 1971. 36-54. 61 JANKOVICH Dénes 1985. 283-292.