Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája
192 KNIPL ISTVÁN lelőhely-koncentráció legérdekesebb tagja a 30. lelőhely, melyen az Árpád-kori megtelepedésre utaló néhány bográcstöredéken kívül sikerült hitelesíteni a Kőhegyi Mihály által dokumentált templomot. 62 Előkerültek a templom alapfalai: agyagalapozása feltehetőleg erre a korszakra datálható, s így a templom összefügghet a körülötte elhelyezkedő szórt, Árpád-kori településsel. Ekkor ugyanis gyakori volt az agyag alapban való felhasználása, bár általában más építőanyagokkal keverve használták. Agyagalapozású korai templom volt például Cegléd-Öregszőlőkben (az alap alján található réti mészkő rétegre több rétegben agyagot döngöltek 63 ) és Cegléd-Birincseken is (az alapban agyag és téglarétegek váltják egymást 64 ). Az agyagalapozáson felte-hetőleg egy fatemplom állhatott, mely elterjedt volt az Árpád-korban. E fatemplomok többnyire cölöpszerkezetűek lehettek, a cölöpök közét sövénnyel fonták be, szentélyük félköríves záródású volt. 65 Építésük első hulláma a kereszténység felvételével indult meg, majd az 1092. évi szabolcsi zsinat után új lendületet vett. Sok esetben a templom újjáépítéséről volt szó: jelentős részük ugyanis erre az időre már rossz állapotban lehetett, köszönhetően a gyakori helyi háborúknak és a könnyen pusztuló anyagnak. 16 A települések elnéptelenedésével, a templomok egy része is pusztulásnak indult. E folyamatot gyorsította a tatárjárás, melynek során az ország egy része elpusztult. A tatárjárást követő évszázadokban (a 15. századig) alakulnak ki az elpusztult településeket jelölő -egyháza utótagú helynevek. E sorba illeszthetjük be Csalaegyházát is, bár a templom pusztulásának időpontja jelenleg nem megállapítható. A Csalaegyháza körül elterülő Árpád-kori lelőhelytömb vizsgálata során fontos figyelembe vennünk, hogy a lelőhelyektől K-re és D-re található területeket nem lehetett régészeti szempontból megvizsgálni, mivel a területet erdő borítja. Így Csalaegyház kiterjedése nem állapítható meg. Továbbá a terepbejárás eredményei alapján sem tisztázható jelenleg még Csalaegyház és a tőle mintegy 1 km-re ENyra elhelyezkedő a 23. és 24. (Középcsala II. és III.) lelőhelyek viszonya. Feltehetőleg kisméretű település nyomait őrzik még az 1. és 2. (Újtemető I. és II.) lelőhelyek, melyek e korszakban egy-egységet alkothattak, továbbá a sárközi területen a 34. (Jegyző-dűlő III.) és a falu ÉK-i határában az 51. (Nagycsala) lelőhelyek. Az 51. lelőhely besorolása ma még kétséges, mivel a területet évek óta nem művelik, s így a lelőhely kiterjedése sem volt megállapítható. Szinte azonos távolságra (3-4 km) található Csalaegyháztól és a már Kecel határában elterülő egykori Polgárdi 67 településtől. A távolság alapján - amennyiben a lelőhelyek egykorúak - egy a fentebbiekhez hasonló, de mindeddig ismeretlen települést feltételezhetünk. A й Wicker Erika leletmentése, 2002. KJM RA 2002.1107; 2004.1197. 3 TARI Edit 1995.22. ' 4 TARI Edit 1995.31. й TARI Edit 1995. 117. "' TARI Edit 1995. 137-138. ,7 BICZÓ Piroska 1984.33.
