Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 29 templomos falu feküdt. 128 Orbágy/Orbágyszentgyörgy nevét feltehetően a HajósÉrsekhalma D-i részén levő Szentgyörgy határrész őrzi. Jobbágyi falu esetében kérdéses, hogy 8 hánés lakossága 1570-ben valóban teljesen délszláv volt-e. 129 A középkori Jobbágy - Jobbágy Szentmiklós, a bajai náhije későbbi Jobágy pusztája Nádudvartól DK-re, Rém felé 130 vagy Nádudvar és Sükösd között fekhetett. 131 A Baja alatti, 1554-ben csak 5 házas Baracska - Il/El Baracska 132 azon kevés település közé tartozik, melynek 1578-as lakónévsora rendelkezésünkre áll. Eszerint ekkor Rácserija Radvány, fia Iván; Petkó Ráta, fia Pávle; Acsonko Isztepan, fia Jován; Radona Radul, fia Petar; Drágás Vukoszán, fia Ivkó; Vukoszáv Radán, fia Pavle; Radulics Vusza, fia Radies; Radoszáv Petár, fia Vukosa; Radmán Vukobrád; Vukoszán Isztankó; Isztepan Radies, fia Dragoiló valamint Ognán Radoszáv és fia Dobricsa laktak a faluban. A nevek hangzása teljesen megegyezik a más rác településeken lakókéval. (Talán csak az feltűnő, hogy Baracskán jóval több fiút írtak össze, mint máshol.) 1580-1582-ben ugyancsak 13 adófizető háne volt a faluban, melyek száma 1590-re csaknem felére csökkent (8 háne), majd az 1591-1592-es összeírás szerint újra 13 volt az adófizető háztartások száma. 133 1570 körül hajmánék laktak a Baja alatti Szálkilisza faluban is. 134 A települést a defterek Csatái Kilisze néven emlegetik, s feltehetően azonos a középkori Tárnokkal. 135 Forráspublikációk hiányában csak feltételezhető, hogy - hasonlóan a többi, időlegesen hajmánék is lakta falvakhoz, - ezidőtájt Csatái Kiliszének is délszláv lakói voltak. 136 A titokzatos nevű települést egységesen Bajától D-re helyezte a kutatás, pontos azonosítása azonban eltérő. Mivel a középkorban Tárnokmonostornak is nevezték, egyesek Bátmonostorral vélik azonosnak. Más elképzelések szerint Tárnok földrajzi helyzete és bizonnyal a hódoltság kori Csatái 128 Az érintett terület neve ma Csákányi/Csákányosi földek, a falu temploma a Hajósi pincék K-i részén, a magaspart peremén állt (Id. 54. lelőhely). Csákánfa már az 1560-as tahrir defterben puszta, az azévi timár defter szerint akkor Mehmed bin Musztafa timárbirtoka. VASS Előd 1980 161. 129 Csorba György délszláv lakosokat jelez. CSORBA György 2000 166.; Vass Előd nem említ itt délszlávokat 1570-ben. A falu nagysága 1548: 6 háné; 1560: 11 háné, 1570: 8 háne, 1578-tól puszta, soha többé nem népesül be. VASS Előd 1980 165. 130 ENGEL Pál 2002. 131 VASS Előd 1980 165. 132 A település hódoltság kori „II Baracska" elnevezése: ENGEL Pál 2002; „El-Baracska" névalak: HAJDÓK Imre - KŐHEGYI Mihály 1976 67. 133 HAJDÓK Imre - KŐHEGYI Mihály 1976 67. 134 VASS Előd 1989 175.; A Szálkilisza elnevezés feltehetően a hódoltság kori Csatái Kiliszából származik, és a település korábbi Tárnok nevét váltja fel (valószínűleg éppen Tárnok templomára utalva). 135 ENGEL Pál 2002. 136 1578-ban 25 hánét jegyeztek fel. ENGEL Pál 2002; 1580-ban 32, 1590-ben 38 volt az adófizető hánék száma. IVÁNYI István 19091. 131.
