Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

30 WICKER ERIKA Kilisze elnevezés alapján a mai Csatalja elődjének tekinthető.

137 Utóbbi véleményhez csatlakozva úgy gondolom, hogy a Templomdombnak fordítható nevű település emlékét éppen a ma Csatalja-Templomdűlőnek nevezett lelőhely őrzi.

138 Természetesen laktak délszlávok Észak-Bácska „fővárosában", Baján is. A középkori mezővárost 1529-ben hagyta el a magyar lakosság, akik helyébe 15311570 között folyamatosan jöttek török és délszláv letelepülők. 1570-re 78 török családfőt és 34 adófizető délszláv hánét írtak össze.

139 1578-ban a már kisebb létszámú délszlávok között moszlimok (7 családfő) és pravoszlávok (18 családfő) egyaránt voltak, ekkor 96 török család (köztük 45 török janicsár és 44 török moszlim) is lakott a városban.

140 A 18 délszláv adófizető már csak fele a korábbi létszámnak, „...ami feltehetőleg a beköltözők elmohamedánizálódását jelentette"}^ A délszláv hánék száma gyakorlatilag a következő 13 évben nem változott, a török lakosság létszámáról nincsenek adataink.

1 ÉSZAK-BÁCSKAI RÁC FALVAK A 17. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN „A Bácskából puszta lett. " ' Az ezt követő néhány évtized fehér folt ma még Észak-Bácska történetében. Csak annyi tudható, hogy Halmás mellett még biztosan laktak valamennyien Borsoton, Katymáron, Legyenben, Garán, Körtvélyesen, Mélykúton és Jankóvá/ Jankovácon. Vámtelek, Gyurgyin, Sár, Kunbaja, Biked/Bigitt/Bigittya, Borod/ Baroth, Ivánka, Máda és Sebesity azonban ekkor már - bár egy részük csak átmenetileg - puszták voltak, a többi településről nincsenek adataink.

144 A Pálffy-féle szerződéseknek azon kitétele tehát, mely szerint a rácok falujukba való visszaköltözés esetén „...őfelségének minden törvény szerint való adóra és szolgálatra" kötelezték el magukat, nem, vagy csak kis részben teljesülhetett. 137 Tárnok középkori falut Iványi István szerint Tárnokmonostornak is hívták, és Bátmonostorral lehet azonos. IVÁNYI István 1909 I. 130-131.; Engel Pál csak Tárnoknak ill. az 1578-as defter alapján Csatái Kiliszenek jelzi, és Csataljával azonosítja. ENGEL Pál 2002. 138 Mivel a Klisza templomot jelöl, feltehető, hogy a nevet a bevándorló balkániak adták Tárnok temploma alapján. 139 VASS Előd 1980 173. 4. táblázat. 14(1 VASS Előd 1980 171-172. 2-3. táblázat. A 2. táblázat szerint Baján 1578-ban összesen 114 családfőt írtak össze, köztük - a már említett 25 délszláv családon kívül - török janicsárokat (45 családfő) és török moszli mokat (44 családfő). Uo.; Ugyanakkor más források 1578-ban 62 adófizető hánét jeleznek. ENGEL Pál 2002; (Ez a szám csak akkor jön ki, ha összeadjuk a Vass Előd által közölt 1578-as népességtáblázatban a török muszlimok 44-es háné-számát az ortodox délszlávok 18-as háné-számával, aminek nincs különösebb értelme, főként, mivel ekkor még 7 muszlim délszláv háné valamint 45 török janicsár családfő kimarad a számolásból.) 141 VASS Előd 1980 172. 142 Baja hódoltság kori történetéről részletesen: VASS Előd 1989. 143 VASS Előd 1989 183. 144 IVÁNYI István 1907 és 1909 alapján.