Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
A JASZKUN KERÜLET BETAGOLÓDÁSA... 221 rendezett tanácsú város és 19 község alkotott. 51 A 17 mezővárosból tehát nyolc nem tudta városi rangját megőrizni. Az átalakulást követően a Jászkun Kerület hagyományos megnevezései keveredtek a törvényben szereplő megnevezésekkel. Jászkun Kerületnek nevezték magukat, de a tárgyalásoknál „megye"-ként határozták meg, a Nagykun Kapitányság és a Karcagi Járás keverése mellett a Nagykun Kerület cím is felbukkan. Nehezen tudatosodott a volt mezővárosok községgé történt lefokozása is. Zavarokat okozott a dilemma, hogyan lehet a törvényeket a hagyományokkal, a jogszokásokkal, és a „honi törvény "-nyel összehangolni. A probléma konkrét esetekben mutatkozott meg a „községi illetőség" és a korábbi „lakosi jog" tartalmának összehangolásában, a központi árvaszék felállítása után az árvaellátás átszervezésében. A csendbiztosi feladatkörök pedig azt kívánták, hogy a nagykun települést - Madarast -, amely nem tudta városi rangját megtartani a Jász Kerülethez csatolják. Ezzel a korábban soha meg nem bontott Nagykun Kerület egysége is megtört. A Jászkun Kerület megszüntetésének utolsó szakaszában 1873. május 15-től a kerület élére új főkapitányt neveztek ki Kiss Miklós személyében. 52 A területi bekebelezés híre megdöbbentette a jászkunokat, bár abban egyetértettek, hogy az államosított közigazgatás sem olyan jó, sem olyan olcsó nem lett, amilyenben reménykedtek. 1873-ban tízféle szakfelosztás érvényesült Magyarországon. 53 Az önkormányzatok sem alkottak egységes hálózatot. Egymásba beékelődött területeken különböző közjogi helyzetű önkormányzatok nehezítették az állami irányítás hatékonyságát. Ésszerűsíteni és rendezni kellett, a történelmi múlt és a hagyományok megsértése árán is. E fő gondolattal az önkormányzatok politikai életét irányítók is egyetértettek. A vita a hogyan kérdése körül zajlott. Az önálló Jász megye, a Kiskun megye, vagy a Kun megye elképzelése nem tudott a gondolat elfogadtatásához elégséges érvet felsorakoztatni. A Kiskun Kerületet leválasztották társkerületeiről, és Jászberénynek sem sikerült vezető pozícióját megőrizni. A megyeszékhely megtartásáért folytatott harcban feloldódtak az egységes jászkun érdekek és szétfolytak részérdekekké, melyek felett az ésszerűség könnyedén győzedelmeskedett. 1876. június 19-én a király szentesítette az 1876:33.tc-et. A törvény többek között létrehozta Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét, amely megyékbe Dorozsma kivételével az egykori Jászkun Kerületet beolvasztotta. A Jász és a Nagykun Kerület Jász-Nagykun-Szolnok megye része 51 Rt. város: Félegyháza, Halas, Jászberény, Árokszállás, Karcag, Kisújszállás, Kunszentmárton, Túrkeve, Kunhegyes. Község: Kunszentmiklós, Lacháza, Majsa, Szabadszállás, Dorozsma, Szánk, Fülöpszállás, Szentlászló, Apáti, Alsószentgyörgy, Dósa, Fényszaru, Felsőszentgyörgy, Jákóhalma, Kisér, Mihálytelek, Kerekegyháza és Madaras. 52 A volt főkapitány gróf Szapány István Pest-Pilis-Solt megye főispánja lett. Kiss Miklós jászkun főkapitánnyá történt kinevezéséig Kecskemét országgyűlési követe volt. 53 Az állami hivatalok működéséhez igazodó felosztások: politikai, választási, törvénykezési, pénzügyi, oktatási, postai, távírdai, közmunka, közös hadsereg-igazgatási és honvédségi.
