Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

CUMANIA 20., KECSKEMET, 2004 5 WICKER ERIKA ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN „Szinán pasa feljövetele és Eger bevétele előtt az Tisza-Duna között Titeltől fogvást egészen Jánoshalmáig, Szegedig és Kiskunhalas tájáig is feltolakodott a rác nemzetség. " I. A BALKÁNI LAKOSSÁG BETELEPÜLÉSE „Jóságos Isten! ... milyen elhagyatott itt minden [...] milyen ritka mindenfelé a földműves, ritka az állat, s csak a pusztaság végtelen " - írta Verancsics Antal esztergomi érsek közel harminc évvel a mohács csatavesztés után, amikor 1553ban követséget vezetve Konstantinápolyba, e vidéken is átutazott.

2 Szemléletes kép arról a történelmi tényről, hogy a török terjeszkedés útvonalába eső magyar falvak és kisebb mezővárosok részben vagy teljesen elnéptelenedtek, lakóik nagyobb és védettebb városokban kerestek menedéket, területük egy időre, vagy soha többé be nem népesülő pusztává lett.

3 Egyes vidékekre azonban hamarosan balkáni eredetű délszlávok költöztek be, így - ha néhány generációnyi időre is - újra lakottá váltak az elhagyott középkori falvak. „... SZÜKSÉGES, HOGY A VIDÉK BENÉPESÜUÖN... " A BETELEPEDÉS OKAI „...a Zombor és Baja közötti terület a szultáni hódítás óta üres és puszta... " Szulejmán 1520-as hadjáratai és Cserni Jován több ezres seregének pusztításai lényegében „kisöpörték" a bácskai területekről a magyar lakosságot, melynek helyét balkáni betelepülők foglalták el.

5 A Duna-Tisza déli része, a bácsi és titeli náhijék lakossága 1546-ra teljesen balkáni lett; ekkor tőlük északra még csak a szegedi náhije néhány falvát szállták meg a betelepedők: „itt a magyar-rác Zenta ' Esterházy Miklós nádor leveléből, 1629. PÁLFFY Géza 2000 178. 2 BARCZAEgon 1972 34. 3 Egyes területek teljes elnéptelenedése mindazonáltal kétséges lehet: „Más forrásokból (urbáriumok, levelezés) ugyanis gyakran kiderült, hogy olykor nagy számban laktak ezeken a településeken is, noha adót rövidebb vagy hosszabb ideig valóban nem fizettek. Végül a kutatást az is nehezíti, hogy új források előkerülése tömeges mennyiségben már nem várható. így csupán a rendelkezésünkre álló adatokat értékeljük modernebb szempontok szerint újra meg újra... ". PÁLFFY Géza 2000 169-170. 4 II. Szulejmán 1561. évi rendelete. 5 HEGYI Klára 2001 1282.