Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 31 Még a népes nagyvárosra, Bajára vonatkozó írott források is hiányzanak az 1608 és 1622 közötti évekből. 145 Csak sejthető, hogy az észak-bácskai falujukat elhagyó rácok nagy része soha többé nem tér vissza (s e szempontból lényegtelen, hogy - eredeti szándékuk ellenére, - végül valóban Esztergom környékén telepedtek-e le), vagy ha visszatér is, tartósan nem marad: 1622-re „a Bácskából puszta lett." 146 A szegedi szandzsák csak töredékesen megmaradt, feltehetően 1620 körüli összeírása is a lakott települések és az adófizetők számának csökkenését jelzi. Ezidőtájt történhettek újabb betelepítések Bajára és környékére. 147 A tény, hogy ezen időszak igen gyér írott emlékei között kiemelkedő forrásértékűek a katolikus egyház összeírásai, 148 arra utalhat, hogy - a szórványosan még esetleg jelenlevő vlah-délszláv leszármazott rácok mellett - az új betelepülők immár zömmel katolikus bosnyákok és sokacok voltak. A 16. század közepén a hódoltság déli részébe vándorolt, túlnyomórészt vlahdélszláv csoportok mellett előbb kisebb számban, majd tömegesebben jelentek meg katolikus bosnyákok, horvátok és cigányok is. A tizenöt éves háborút követően a Bácska egyes vidékein (Baján, Jankovácon, Zomborban, stb.) bosnyákok telepedtek le. 149 Pálffy rácainak helyére tehát - esetleg részben melléjük - rövidesen új betelepülők jöttek: földművelő boszniai keresztények, „...akik Baja környékén 1619-ben sokác vagy bunyevác elnevezéssel tűntek fel. " 15 Régészeti hagyatékukat eddig nem sikerült elkülöníteni sem a továbbélő magyar lakosságétól, sem pedig a 16. század közepén a Bácskában letelepült vlah-délszláv népességétől. Míg a 16. század közepén beköltöző vlah-délszlávok neveit a török defterek tartalmazzák, mindösszesen két olyan személyt sikerült találnom, akik 1614 és 1624 között születtek, mindketten a rác Mélkutton, s a nevük is ismert. Az egy határper kapcsán 1734-ben nyilatkozó, akkor 120 éves(!) Nicolaus Evitovaczki (sz.: 1614) később Almásra költözött, Petrus Alaga (sz.: 1624) pedig később katymári lakos lett. 1 " 1 Tyiro Kernyio (sz.: 1606), aki egy 1726. évi határperben 145 1608-ban - ahogy ez Vezir Ali budai pasa leveléből tudható, - hajdúk támadták meg Baját, 1622-ben Ahmed Efendi bajai emin „a bajai török pénztári hivatal (mukata) biztosaként behajtott részletként [...] 29.154 török akcse összeget fizetett be. " VASS Előd 1989 182. 146 Elhadzsi Muszli, az egri lovasok szerodája fiához, Mihmed Cselebi egri rusznámedzsihez küldött, 1622-re keltezhető levelében a Bácska elnéptelenedését a török hivatali visszaélésekkel és a ráják elnyomásával magyarázza. VASS Előd 1989 183. 147 VASS Előd 1989 184. 148 VASS Előd 1989 184-185. 149 PÁLFFY Géza 2000 178. 150 VASS Előd 1989 187.; „...a 15 éves háború következtében a falvak és adófizetők lecsökkeni száma az 1650 körüli időre már helyreállott. Közben a népesség sorozatos be- és kiköltözéssel jelentősen cserélődött. [...] Baja környékének ilyen katolikus betelepedőkkel való benépesülése már az 1620-as években végbemehetett. " Uo. 186-187.; 1630 tavaszán, amikor a magyarok „Jankovác palánkot és az előváros is felégették, az állatokat elhajtották, s a palánk közelében Szentiván és Mátéház falukra támadtak... " 151 BÁRTH János 2001 401-402.
