Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés
MEGKÉSETT EMLÉKEZÉS 265 tanári kinevezése alkalmából. Máig legismertebb müve azonban a Baja-monográfia, mely 1934-ben jelent meg. A BAJA-MONOGRÁFIA ÉS RAPCSÁNYI (RAPP) JAKAB ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 1946-IG Adatgazdagsága miatt máig is használt, tudományos publikációkban gyakran hivatkozott Baja és Bács-Bodrog vármegye községei с monográfia egy jánoshalmi orvos munkája. Feltehető a kérdés, hogy miért az ő szerkesztésében jelent meg, s miért nem egy bajai szerző jegyezheti? Mielőtt erre a kérdésre választ adnánk, egy epizódra hívjuk fel a figyelmet. A Baja-monográfia használói számára ismeretlen a Rapp vezetéknév, hiszen Rapcsányi-könyvként ismeri. A Független Magyarság 1933. október 22-ei híre adja meg a magyarázatot: „Dr. Rapp Jakab jánoshalmi községi orvos, vármegyei tb. főorvos családi vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel «Rapcsányira» magyarosította." A harmincas évek névmagyarosításai külön tanulmányt igényelnek, de annyi bizonyos, hogy 1933-ban a névváltoztatásról kiadott rendelet jelentősen megkönnyítette a névváltoztatást. 34 Emellett bizonyos foglalkozások, beosztások esetében - bár a kényszerítéstől kifejezetten óvtak a minisztériumi leiratok elvárás volt, hogy az idegen hangzású nevet magyarra változtassák. Rapp Jakab nyugdíj előtt álló orvos, így nem valószínű, hogy egzisztenciális okok vezették a névváltoztatásra, valószínűbb, hogy a Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala a megjelenésre váró kötet szerzőjének „javasolhatta" a német (zsidó?) hangzású név megváltoztatását. Megmagyarosította vezetéknevét - később, mint látni fogjuk keresztnevét is -, de a sajtó, s maga Rapp Jakab is sokszor rosszul írta a magyarosan csengő nevet. Az újságcikkekben többször jelenik meg Rappcsányiként, s a Türr István Múzeum könyvtárában található Jánoshalma története с művét maga a szerző is Rappcsányiként dedikálja. Nincs szükség grafológiai szaktudásra ahhoz, hogy lássuk, az aláírás a Rapp-ig folyamatos, ezt követően van a törés. Vagyis idő kellett ahhoz, hogy hozzászokjon saját nevéhez, s azt az anyakönyvnek megfelelően le tudja írni. Visszatérve eredeti kérdésünkhöz, mára már kibogozhatatlan események állnak annak hátterében: Miért egy jánoshalmi orvos írta meg Baja monográfiáját? Az a néhány újságcikk, mely a monográfia megírásával foglalkozik, nem ad választ, csak feltételezéseket enged meg. Érdemes ezért hosszabban idézni a korabeli újságcikkeket, valamint Borbíró (Vojnics) Ferenc bajai polgármester közgyűlésen elhangzott szavait. A Független Magyarság 1933. július 18-ai számában már a cím is sokat sejtető: „Egy jánoshalmi orvos megírta Baja monográfiáját". Már Haranghy László (1897-1975), a magyar gerontológiai kutatások úttörője, az MTA tagja 1923-1940 között, a bajai kórház kórboncnok főorvosa. Független Magyarság, 1933. február 14. KŐHEGYI Mihály - MERK Zsuzsa, 1992. 218-296.
