Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés

266 MERK ZSUZSA - RAPCSANYI LASZLO ebből is kihallik bizonyos fokú értetlenség, majd a következőket írja az újság: „A szerzői díjat és a könyv kiadásával járó összes kiadásokat a vállalat fizeti, a várost semmiféle felelősség nem terheli. [...] A vállalat a mű szerkesztésével dr. Rapp Jakab jánoshalmi orvost bízta meg". A polgármester, Borbíró Ferenc Baja Város Közgyűlési Jegyzőkönyveiben rögzített bejelentése meglepő feltételeket szab, holott pénzzel nem járulnak hozzá a kiadáshoz. Idézzük ezért Borbíró Ferenc szavait: „A kiadóvállalat [Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest] nem kér mást a várostól, csak azt, hogy erkölcsi támogatásban részesítse a vállalkozását. Vállaltam az előszó megírását és a helyi hatóságokat, hivatalokat, intézeteket és egyesületeket átiratban is kértem a mű megrendelésére. Mindezt azonban azzal a feltétellel vállaltam, hogy a város múltja röviden, közelmúltja és jelene pedig részletesen és történeti hűséggel írassék meg, s e végből a kéziratot elolvashassam és szükség esetén azon változtathassak."

35 Borbíró polgármester tehát a városmonográfiától azt várta el, hogy a közelmúlt, vagyis a megyeszékhellyé lett város kétségtelenül jelentős több mint 10 éves fejlődésének bemutatására kerüljön a hangsúly. Ki támogathatta Rapp Jakabot, mert biztosan volt pártfogója, aki ajánlhatta őt a Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatalnál? A polgármesteri beszámoló alapján nem valószínű, hogy Baja városa. Feltételezhető, hogy ismét Marschall Ferencet, a jánoshalmi kerület országgyűlési képviselőjét kereshetjük a háttérben, s ne felejtsük el, hogy az ő pártfogása meghatározó volt a Jánoshalma története с mű megjelenésében.

36 A Rapp Jakab által írt-szerkesztett művel szembeni fenntartások valószínűleg abból fakadtak, hogy nem bajai szerző írta, valamint kihallik az is, hogy a várost kész tények elé állították. A Baja és Bács-Bodrog vármegye községei с könyvben nem is olvasható a polgármester előszava. A szerző ajánlása pedig eképpen szól: „Baja város Polgárainak tekintélyéért mindenkoron nemes lendülettel készségesen munkálkodó TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK mély tisztelete jeléül A SZERZŐ" A Magyar városok monográfiája sorozatot, melynek 28 kötete jelent meg 1927-1942 között, így jellemzi a szakirodalom: „Egyes kötetei hasznos helytörténeti tudnivalókat tartalmaznak, de a sorozat egy része csak erős kritikával használható". A Rapcsányi Jakab szerkesztette-írta kötet nem tartozik az utóbbiak közé. Dr. BODOR Antal - Dr. GAZDA István, 1984. 474.; BKMÖL, Baja város Levéltára, Közgyűlési jegyzökönyvek, 1933. július 14. Ezúton is megköszönjük Kemény János levéltáros segítségét. Egy későbbi, 1936-os újságcikk, mely Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági közgyűléséről tudósít, a vezércikkben köszönti dr. Marschall Ferenc államtitkárt, akit a kormányzó a magyar érdemrend középkeresztjével a csillagokkal - tüntetett ki. A köszöntés mellett rátérnek a törvényhatósági közgyűlés további témáira, s szinte egymás mellett szereplő hírekben közlik, hogy dr. Rapcsányi Jakab orvost „hívták be a közgyűlésbe". Minden bizonnyal Rapcsányi Jakab Marschall képviselője embere volt. Baja-Bácska, 1936. augusztus 27.