Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése
EGYHÁZTÖRTÉNET ES POLITIKA... 237 Ebből érdemes idézni (félkövér betűtípussal van jelölve, ami a püspöki jelentésbe bekerült): „A ladánybenei községi iskolánál a tanítói lakás egyik szobája sötét a gerendázat korhadó félben van; a padlásgerendázat deszkázat nélküli, egyszerűen karók közé van sározva. Ezek megfelelő módon kijavítandók, illetőleg átalakítandók. A tanítói lakást tágasabbá kell tenni. A tanterem ablakaira kapcsokat kell tétetni, mert ezek nélkül szeles időben a tantermet nem lehet szellőztetni. A padok nagyobb része czélszerűtlen, iskolai szekrény nincs; a taneszközök nagyobb része hiányzik. Csak Magyarország térképe van a taneszközök között. Ezek azonnal beszerzendők. A tanterem nedves; ettől mentesíteni kell. A mindennapi tankötelesek az 1903/4 tanévben 7 hónapig, az ismétlő tankötelesek pedig egyáltalán nem járnak iskolába. Ez törvényellenes állapot, szigorúan utasítjuk az iskolaszéket és a község elöljáróságát intézkedjék, hogy a mindennapi, mind az ismétlő tankötelesek legalább 8 hónapig járjanak iskolába. A tanulók létszámához képest itt is még egy tanítói állás szervezendő, a mostani tanítónőnek csak óvodai oklevele van. Felhívandó, hogy egy év alatt tanítónői oklevelet szerezzen. Az új tanítói állás rendszeresítésére vonatkozó 22/kg. 1904 községi képviselőtestületi határozatot tudomásul vesszük azon megjegyzéssel, hogy lakásnak lakásbéren és 'A hold kertilletmény vagy ennek pénzegyenértékén felöl legalább 400 korona összeget kell a községnek a tanítónő fizetéséhez biztosítani. " Az önálló egyház tervei A község 1907-es hivatalos létrejöttével az egyik legfontosabb kérdés az önálló plébánia megteremtése volt. A katolikus egyházközség első pecsétje bizonyítja, hogy már önállóan működött a község megalakulásának évétől. A hitéletet változó érdeklődés kísérte, annak ellenére, hogy papjuk Lajosmizséről látogatott ki havonta két alkalommal, de néha nagyobb ünnepekkor is. A papi teendőket Mihálovits Ernő (1870-1951) esperes felügyelte Lajosmizséről, és hivatását 1913tól igen nagy buzgalommal, papi szigorral tette. Már 1927-ben kérelmezte a püspököt, hogy „a távollevő és elhagyott ladánybenei hívek lelki ellátására" káplánt nevezzen ki. Ám a püspökség ezt a kérést nem teljesítette, mivel nyilvánvaló volt, hogy a község papot eltartani képtelen. 42 A vallásos életet azonban Mihálovits nem hanyagolta el. Rávette a híveket, hogy az iskolához egy oltárfülkét építsenek, és „ebben a régi lajosmizsei (használaton kívüli) főoltárt helyezték el." 43 41 A jelentéseket lásd Schola Lajosmizse, 4882/1904 és 4566/1904, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Vác. 42 Mihálovits Ernő levele Vácra, 1927. május 3., Schola Lajosmizse, 1890/1927, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Vác. 43 A ladánybenei róm. kat. lelkészség története 1937. szeptember 5.-től, 8, Ladánybenei Plébánia Irattára.
