Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése

238 KÜRTI LASZLO A hithű asszonyok már 1930-tól Rózsafüzér Társaságot alapítottak. Az alapító tagok között volt: Rimóczy Józsefné Sáfrány Anna, özv. Bencsik Mihályné Sápi Imréné Hegedűs Ilona, Juhász Istvánná Jobbágy Erzsébet, Kalocsa Lajosné Józsa Rozália, özv. Turupuli Pálné Katona Julianna, Domonyik Jánosné Surman Rozália, és id. Láncsos Ferenc és neje Makkai Rozália.

44 De ez a lelkesedés hamar lelohadt, majd 1938-ban hivatalosan ismét megalakult hat koszorúval és 90 taggal. A kántortanító 1939-ig Tóth Kálmán volt,

45 majd ezt a tisztséget 1943 és 1946 között Hemer József töltötte be.

46 Nyilvánvalóan az önálló egyház Ladánybenén csak a katolikust jelenthette. Erre nézve bizonyítékot kapunk egy levélből, amit Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyei főispánhoz intéztek 1928-ban. Ebből világosan kitűnik, hogy Mihálovits esperes ellenségesen kezelte a más felekezethez tartozókat. Az ügyet a ladánybenei három új tanítói állás betöltése robbantotta ki, mivel az egyre növekvő gyermeklétszámhoz még három tanítót kértek a tanfelügyelőségtől. A tanfelügyelő véleménye szerint a három közül egy legalább református vallású kellett, hogy legyen. Az esperes szerint ezzel a döntéssel „belevetették a vallási villongás csóváját a lakosság közé."

47 Érvelése logikusnak tűnt, ám semmiképpen sem elfogadható: szerinte a községben 1912 katolikus, 114 református és 28 lutheránus hívő lakott. De ez az esperesnek nem bizonyult elegendő érvnek egy református tanító alkalmazására mivel: „mindössze 17 református tanuló jár az iskolákba, mikor ezen 17 közül 12 lelenczgyerek, kinek szülei nem is járulnak a község teherviseléséhez." Az iskolaszéki választást Mihálovits a „szabálytalanság csimborasszójá"-nak nevezte. Tiltakozásul nyolc hívével kivonult a teremből, „mire a tanfelügyelő 7 iskolaszéki taggal megválasztotta a református tanítót." A döntést az esperes megfellebbezte a tanfelügyelőségnél.

48 Mivel erre nem kapott pozitív választ a püspöknél is tiltakozott.

49 A reformátusoknak nem is volt lehetőségük az önálló egyház gondolatára, de Kovács Béla református tanító személyében csak lett más vallású oktatója a községnek. О 1941 végéig maradt Ladánybenén. Az akkori hitéletre jellemző még, hogy maguk a katolikus hívek sem igen igyekeztek a rögtönzött szertartásokra. így látta ezt Fekete András káplán 1932ben: A nevek szerepelnek az újjáalakított Rózsafüzér-Társulat 1962. május 27.-én tartott gyűlésén, lásd, Egyházközségi Jegyzőkönyv, Ladánybene, 1962. 123. Mihálovits Ernő lajosmizsei esperes dörgedelmes levélben figyelmeztette Tóth Kálmánt munkája elvégzésére, ám annak nem lett foganatja, 1940. április 24., Ladánybene Irattára. Hemer József kántortanító 1943. november 9-én érkezett Belicáról, a Muraközből. A Ladánybenei róm kat. lelkészség története 1937. szeptember 5.-től, 41, Ladánybenei Plébánia Irattára. Mihálovits Ernő levele. Főispáni Bizalmas Iratok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, PML, IV. 401, 137, 1928. november 7. Mihálovits Ernő levele Hercsuth Kálmán tanfelügyelő ellen a Közigazgatási Bizottsághoz, 1928. december 3., Lajosmizsei Helytörténeti Adattár. Mihálovits Ernő levele Vácra, 1928. december 11., Schola Lajosmizse 6035/1928, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Vác.