Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 149 székhez tartozó Bugaczháziak birtokán hatalmaskodtak a Rozgonyiak dömsödi jobbágyai.

186 1580-ban már ráják nélküli pusztaként szerepel, így ekkora már biztosan elpusztult. Az újkor folyamán Kecskemét legelőként bérelte pusztáját. Kutatások: Alsómonostor és Felsőmonostor közelsége folytán jóval kevesebb figyelmet irányított a kutatás a középkori Bugacháza eredetének vizsgálatára. 1934-ben a Kecskeméti Lapok főoldalon számolt be a szenzációs felfedezésről, miszerint a Templomkút mellett megtalálták a középkori Bugacháza helyét. A cikk szerint „a Múzeum munkatársai Szabó Kálmán vezetésével hamarosan megkezdik az ásatásokat".

m Tudunk arról, hogy Papp László és Szabó Kálmán ástak Bugacon, de annak pontos helyét nem ismerjük.

190 Az is elképzelhető, hogy a Templomkút környékén nem folyt ásatás.

191 A Templomkút neve a bugaci nagy legelő közepén valóban egy régi templomra utal. A tőle délre fekvő terület a 19. századi térképeken a Kápolna nevet viselte. Bár a támpontot nyújtó templomkút nem létezik már, a leírások alapján annak lehetséges helyszíne a Kiskunsági Nemzeti Park területére esett. Az egykori Templomkút helyét a vidéket jól ismerő bugacpusztai intéző segítségével megtaláltuk.

192 A park fennállása óta szántatlan területen a legelő és az intenzív humuszképződés miatt nem lehet látni a templom köveit. Néhány kisebb kerámiatöredéket sikerült állatjárásokból kiszedni. A begyűjtött leletanyag szerint egy 1416. századig fennálló település volt a helyszínen. A forrásokban szereplő Bugacháza középkori kun falu és a lelőhelyet keltező kerámiaanyag kora időben megfelelnek egymásnak. Megjegyzések: Szabó Kálmán helyszíni szemléje folytán biztosak lehetünk egy templomos lelőhely létében a régi „Templomkút" mellett. Az általunk tárgyalt helyszín megegyezik Szabó Kálmán egykori terepbejárásának színhelyével, bár a régóta érintetlen legelő folytán az egykori templomról csak egy-két kisebb réti mészkődarab árulkodott. A középkori források, a régészeti kutatások, és a hagyomány is alátámasztja, hogy a lelőhelyet biztonsággal azonosítsuk az egykori Bugacháza kun faluval. 186 FENYVESI László 2000. 363. Ez az oklevél a 4. Bugacra vonatkozó forrás, eddig nem volt ismert. Köszönet Szarka Józsefnek, aki felhívta a figyelmemet erre. 187 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 159. 188 HORNYIK János 1927. 54. 189 KECSKEMÉTI LAPOK 1934. szeptember 1. 190 SZABÓ Kálmán 1986. 36. 191 CZAKÓ Ferenc 1995. 230. 192 Köszönet Gál Lászlónak segítőkészségéért.