Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
150 ROSTA SZABOLCS 17. lelőhely neve: Kiskunfélegyháza - Tarjányi-kereszt Fekvése: A régi Kisszállás puszta Kiskunfélegyházától kelet-délkeletre helyezkedett el, mely terület egy részéből alakult Gátér község, a többi része Kiskunfélegyháza külterületéhez tartozik. Gátértől délnyugatra található az ún. Tarjányi-Fehér-Kő kereszt. Ezen a ponton az I. katonai felmérés jelzi, az un. Nagy Téglás dombot. A Kiskunfélegyháza, Pálmonostora, Gátér települések által határolt nagy puszta közepén találtunk rá a lelőhelyre 18. századi térképek és helybéliek útmutatása nyomán. A domb magasságponttal jelzett, feltűnően kiemelkedik környezetéből. A rajta álló keresztet 2004-ben újították föl. Források: Kutatások: A hagyomány szerint a török időkben templom állt itt, ahol mindig is sok kő és téglatörmeléket lehetett látni. 193 Mezősi Károly gyűjtése szerint egy pásztor még a kuruc világ előtt, mint ifjú ember részt vett a határdombok felhányásánál: „az ottan lévő sok kő és tégla miatt a kapájok és ásójok alig ment a földbe." A határleírásokhoz tartozó térképek egyike fel is tűnteti a „kő vagy téglás határt". 194 A helyi hagyomány szerint a rom környékén egyszer ásatást végeztek, de „láng csapott ki, így nem merték folytatni." '' A hagyomány talán a 19. század végéről származik, mikor Nagy Géza a millenáris ásatások keretében gyűjtött anyagot Kiskunfélegyháza környékéről. Kisszállásról egy gyűrű került a Nemzeti Múzeumba, mely kiszélesedő fejű, rajta rombusz- és fenyőminta. Nagy Géza Árpád-korinak határozta meg a gyűrűt. 196 Biztosak azonban nem lehetünk benne, hogy a gyűrű ásatás eredményeképpen került hozzá, de az is kérdéses, hogy erről a lelőhelyről került-e be. Megjegyzések: A domb tetején egy 10x15 m-es területet megkímélt az elmúlt évtizedek gépi talaj művelése. A felszínen szétszóródott sok embercsont és réti mészkő alapján nyilvánvaló, hogy a temető és a templom egy része fel van szántva, de a domb legmagasabb pontját, a templom nagyobb részét, csak részben érintették. Úgy tűnik, hogy a templom egyetlen komolyabb bolygatása a Mezősi Károly által említett 18. századi határdomb felhányása volt, mely kisebb halom ma is látható a domb szántatlan részén, egy kb. 3x3 m-es területen. A település megkeresése komoly nehézségeket jelentett. Igen nagy terület bejárása után csak néhány darab Árpád-kori, és egy középkori kerámiatöredéket találtunk, távolabb a templomtól. A domb aljában lévő mélyedés adott választ a kérdésre. E szerint egy 25-30 cm vastag újkori termőréteg alatt legalább 80 cm mélységig sárga futóhomok van. Az újkori mezőgazdasági munkákat megelőző FEKETE János 1997.53. MEZŐSI Károly 1931. FEKETE János 1997. 53. MNM Rég. Adattár Középkori Osztály 125/1894. 77.
