Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

146 ROSTA SZABOLCS 15. lelőhely neve: Fülöpjakab Templomrét Fekvése: Fülöpjakabtól északnyugatra, kb. 2 km-re a jakabszállási út mentén, a Herke-tótól északnyugatra, a parttól 150 m-re állt egykor a templom, a legmagasabb domb tetején. A felszín igen változatos, több magasabb dombhát is kiemelkedik környezetéből. Egykori településnév: Jakabszállás (Kun Jakabhorhan ?) Források: 1407-ből való első említése, mikor jakabszállási Buthemer unokái az 1342-1343-ban Lajos királytól kapott jogaikat tartalmazó oklevelet hitelesen átíratják.

171 1423 Hatalmaskodási ügyben, több kun pusztával együtt említik Kunjakabhorhant. 1447-ben a budai káptalan ismét átírja Jakabszállási Péternek és testvérének jogaikat. 1452-ben Buthemer nemzetségéből származó Jakabszállási Péter a Halasszékhez tartozó jakabszállási kun kapitányság ügyei folytán szerepel.

172 A település jelentősége a 16. században csökken, a török hódítás jelentősebb károkat okoz Jakabszállásnak, mint a szomszédos kun helységeknek. A török kincstári bérletek, adóösszeírások nyomán tudjuk, bár a falu túléli a török hódoltság első éveit, ám lakossága mindössze harmada az akkor jelentős Pákaszállásnak és Ferencszállásnak. Az 1580-1590-es évekre a falu teljesen elhalt, területén már csak egy családfőt írtak össze.

17 Kutatások: Pesty Frigyes helynévtára fontos adatokat közöl: „a Templomhegy en templom volt, egy része 1830 táján hordatott el. A község kocsmát építtetvén a kövekből meszet égetett. Még most is kivehető, hogy a templomot félkörben falu kerítette, még a paplakot is gyanítani lehet. Szántás közben találtak itt régi divatú bárdot, szekercéket, vívótőrt is." A helynévtárban egyszer Jakabszállás úgy szerepel, mint kun Jakab horhanl

114 1966-ban Balanyi Béla járt a helyszínen: A friss szántáson jól látszottak az elpusztult házak szürke, hamus foltjai. A foltok 30-40 méter távolságban voltak és három sorban mutatkoztak. Minden folton és környékén 14-15. századból való kemencecserép, fazék, bögre, tál, korsótöredékek hevertek. Északnyugat-délkelet irányban húzódtak a házsorok. A templomdombon kődarabok, embercsontok, tégladarabok mészhabarccsal láthatók. A templom falainak az irányát nem lehetett ,• -„175 kivenni. 171 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 552. 172 BÁRTFAI-SZABÓ László 1938. 200. 173 KÁLDY-NAGY Gyulal985. 325. 174 PESTY Frigyes 1978. 27-30, 163. BÁTHORI Istvánné 2000. 12. 175 BALANYI Béla 1966. Jelentés