Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 145 1955-ben helyiek elmondása szerint a templom alapjai még látszottak. Egy észak-déli tájolású épület földbe mélyült kövei bukkantak elő, ám régészek nem vizsgálták meg a helyszínt, így ezt az információt nem értékelhetjük megbízhatónak. 169 2003-as terepbejárásunk megfigyelései szerint a templom közvetlen környékének déli és nyugati oldalára erdőt telepítettek. Egy kisebb földháton az aljnövényzet és az avar közt így is ki lehetett venni a templom helyét, melyet nagyobb mészkődarabok, habarcsos téglák jeleztek. Az erdőtelepítést megelőző mélyszántás valószínűleg jelentős károkat okozott benne. A település nyomai a templomtól északra és keletre 300-400 méteres távolságon belül látszottak, ahol igen jelentős mennyiségű 13-16. századi kerámiát gyűjthettünk. Terepbejárásunk során Árpád-kori településre utaló leleteket is találtunk. A templomtól nyugatra eső részt az erdősítés miatt nem lehetett bejárni, és a mai Petőfiszállás északkeleti része is rátelepedett az egykori Ferencszállásra. Az egykori település kiterjedését ma már csak sejteni lehet, az írott források nyomán megközelítőleg akkora volt, mint Pákaszállás. Megjegyzések: A mai Petőfiszállás területén talált Árpád-kori lelőhelyek egyike sincs kapcsolatban Ferencszállás középkori településsel. A későbbi falu környékét először megszálló kunok nyomait lehet talán sejteni a FerencszállásTőzegesen feltárt lelőhelyen. A kerámiaanyag bizonysága folytán kijelenthetjük, hogy Ferencszállás is, akárcsak a vizsgált kun falvak jó része már a 13-14. század fordulóján lakott település volt. Ferencszállás Karácson neve a helyi kunok által használt, török eredetű név. A szó első eleme - kara -, feketét jelent, a csór tag egyik lehetséges jelentése mocsár, ingovány. Említettük, hogy a falu alapítója nem lehetett a forrásban szereplő kun Ferenc. A falu névadójaként azonban elképzelhető. Valószínű, hogy a Ferencszállás és a Karacsor településnevek nemcsak a 16. században élnek egymás mellett, hanem korábban is. A Karacsor pedig még a keresztény - Ferenc - névadás előtti időkből származhat, hiszen a régészeti terepbejárásból gyűjtött leletanyag szerint már a 13. század második felében itt élnek a kunok. A Ferencszállás nevet idővel, a kereszténnyé válással veszik fel, de nem felejtik el a régi nevet sem. Pesty szerint létezik a Berke homokja, mely név a jakabszállási „Herke" nevekhez hasonlóan szintén a kun időszakból hagyományozódott. A falu a hódoltság ideje alatt folyamatosan erősödik, az 1570-es évekében megközelítőleg 400-500 lakosa lehetett. Ezek alapján Ferencszállás az alföldi óriásfalvak közé tartozott. A lakosok nevei alapján a kun etnikum megőrződött a faluban, az új déli irányú migráció révén pedig délszláv nevet is fellelhetünk. 1595ben még Kecskemétre hívnak tanúskodni ferencszállási lakosokat, de röviddel később a 15 éves háború eseményei elsöprik a települést. 170 BÁNKINÉ Molnár Erzsébet 2001. 33. BÁNKINÉ Molnár Erzsébet 2001. 33.
