Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 141 kőtörmeléket, csontmaradványokat talált. A jelentés szerint régebben egy 30-40 cm magas fémszobrot találtak itt a helybeliek, emlékeztek kereszt, csatok, rézrács előkerülésére is, de ezeket sem tudták már megmutatni a helyszínelő régésznek. Egy helyi lakos kék agy agalapozást figyelt meg, melynek külső oldala ívesen, belső oldala négyszögletesen haladt. Talán a templom apszisának részletét írta le ilyen módon. Elbeszélésük szerint az 1920-30-as évek során Szabó Kálmán is megtekintette a lelőhelyet, de ásatásra nem került sor.

145 Galamboson egy alkalommal biztosan ásott Szabó Kálmán, de ennek pontos helyét nem tudjuk, számításba jöhet másik helyszín is.

146 A lelőhely megegyezik az M5 autópálya leletmentését megelőző terepbejárások nyomán azonosított M5 127 lelőhellyel.

147 A lelőhelyet a helyiek ma is a Templompart, Kőpart névvel illetik. A mészkődarabok egy nem túl nagy, 40x30 m-es területen voltak szétszóródva. Az első terepbejárásunk nyomán begyűjtött kerámiaanyag alapján sikerült meghatározni a lelőhely korát. Ezek szerint a 13. században élt itt egy település. Azon kívül a kerámiaanyag jelentős részét 15-16. századi anyag alkotta. A szórványos leletanyag, és a tény hogy azt csak a templom körül és kelet felé egy keskeny sávban lehetett találni felkelti a gyanút, hogy itt is, akárcsak a Térjényi-kereszt esetében a futóhomok mozgásával számolhatunk, mely részben elfedte a települést. Megjegyzések: A középkori Zomok fekvésének megoldását az 1690-ből származó adat jelenti, mely azonosnak mondja Galambos és Móricgát területét Zomokkal. Hatházi Gábor is felvetette Galambos és a kun Zomokszállás kapcsolatát.

148 Az azonosítást jelenlegi ismereteink alátámasztják. 2003 tavaszán szomorú tényként kellett elkönyveljük, hogy egy értékes középkori lelőhely sorsa megpecsételődött, ugyanis ekkor vitték el a lelőhelyről az utolsó kőszállítmányt. Az 1980-as évektől elkezdték módszeresen kitermelni a követ, utat, töltést építettek belőle. Ezek eredményeképpen a domb ma már mintegy 1-1,5 m-el alacsonyabb, mint 20 évvel ezelőtt volt, tetejét elegyengették. Néhány mélyebben fekvő sír foltját még lehet látni, ezen kívül félő, semmi más nem maradt az egykori Zomokszállás templomából és temetőjéből. Az értékes lelőhely 20 év alatt teljesen megsemmisült. 13. lelőhely neve: Kiskunfélegyháza - Páka Csenki-tanya Fekvése: A Kiskunfélegyházától északra eső óriási terület a mai napig a Pákapuszta nevet viseli. Kiskunfélegyházától 8 km-re északra a Csenki-tanya melett, egykori vízjárás partján található a település és temploma. V. SZÉKELY György 1981. Jelentés. SZABÓ Kálmán 1986.36. WICKER Erika - KUSTÁR Rozália - HORVÁTH Attila 2001. 77. HATHÁZI Gábor 2000. 245.