Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
142 ROSTA SZABOLCS Egykori településnév: Pálkaszállás A nyelvészek szerint a szó valószínűleg szláv eredetű. 149 A Váradi Regestrumban magyar személynévként is szerepel. 150 A betelepült kunokkal kapcsolatban igen korán találkozhatunk a Páka szóval, 1280-ban Bodrog megyei kun településnévként kerül elő. 151 A források 1440-ben egy Pakay Jakab nevű kunt említenek. 152 Források: 1472-es oklevélhez kötődik Pákaszállás első hiteles említése Palkazalasa Kecskeméti székhez tartozónak jelöli Pákaszállást. Mátyás király megengedi Thenkes Pál kun fiainak, hogy a lakatlan Otthasylyszállására lakosokat telepítsenek. A nevet Hornyik Sas-Üllés szállásként oldja fel. Gyárfás szerint Othasülésszállás lehetett. 153 1513-ban Páka egy adománylevélben Pest megyei birtokként szerepel. 154 A település a török 1526-os pusztításának nem esett áldozatul, lakosai hamar visszatértek, valószínűleg az elpusztult Félegyháza lakói közül is többen itt találtak új otthont. A hódoltság idején Ferencszállással együtt a Kiskunság legjelentősebb falvai közé tartozott, becslések szerint lakossága az 500 főt is meghaladta, és 2 pusztát bérelt. 155 A Kiskunság két malma közül az egyik Pákán állott, bár csak fél évig üzemelt. 156 A falu pusztulását a tatár hordák 1595-ös dúlása okozta. Az egykori településnek Kecskeméten a Pákai utca sokáig megőrizte nevét. 157 Kutatások: Mezősi Károly 1937-ben az első katonai felmérés alapján találta meg a templommal jelölt egykori Páka települést és templomát. Leírása szerint a templom álló falcsonkjai meredeztek ki a földből. 158 Terepszemléjét nem követték régészeti kutatások. A települést és templomát 2001-ben terepbejárás során sikerült megtalálni. A templom körül mintegy 0,5 km 2-es területen fekvő, igen jelentős 14-16. századi település feküdt. A lelőhelyen ezerszámra kerültek elő a korszakra jellemző kerámiatöredékek. A templom nyomait rengeteg mészkődarab jelezte a szántásban, de nagyobb faragott kváderköveket is kifordított az eke. A középkori település egy észak-dél irányú, egykori vízfolyás partján található. A ma legelőnek használt területeken jól láthatóan objektumok nyomai rajzolódnak ki a fűben. A templom romjaiból a helyiek elmondása szerint már az 1930-as években is szállították a köveket, majd az 50-es években hetekig hordták szekerekkel a követ és a földet. A templom helye ennek ellenére még most is kivehető. A lelőhelyen a templom 149 FNESZ 1988. 307. 150 KANDRA Kabosl898. 334. 151 GYÁRFÁS István 1870-1885. II. 445. 152 BÁRTFAI-SZABÓ László 1938. 180. 153 HORNYIK János 1860. 214. 154 BÁRTFAI-SZABÓ László 1938. 343. 155 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 476, FENYVESI Lászlól985. 233. 156 BÁNKINÉ Molnár Erzsébet 2001. 33. 157 HORNYIK János 1927. 20. 158 MEZŐSI Károly 1937.
