Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
140 ROSTA SZABOLCS Egykori településnév: Zomokszállás Ez a török eredetű szó a magyar nyelvben először személynévként jelenik meg 1435-ben, Zomak alakban. Eredeti jelentése „korsó, víztároló edény". 135 Az 1277ben feltűnő Thorzok kun névalak szintén ennek egyik formája. 136 Források: 1580-ban találkozhatunk a terület első elnevezéseként Galambossal, mikor a Kecskeméti náhijéhoz tartozó pusztaként említik. 137 Egy 1690-es összeírás szerint Galambos-Mariczgátja ugyanazt a területet jelenti, mint az egykori Zomok. 138 Az 1699. évi összeírásban is szerepel a kiskun puszták között. 139 Meg kell jegyeznünk, hogy Zomok semmiféleképpen sem lehet Móricgáttal azonos, mint ahogy az felmerült lehetőségként, 140 ugyanis egy 141 l-es oklevél Mórocgáta birtokot már említ a mai Móricgát helyén. 141 Zomokszállás település neve 1493-ból, egy jelentős oklevélből ismert, ebben 9 említett kun szállás között Zomokszállásról is szó van. Jakabházáról és Zomokszállásról való Kamarás Pál kun kapitány más nemesekkel együtt hozzákezdtek Ellésföld felosztásához. Ebben az oklevélben szerepel a már ismertetett Peder, melyet Ellésföld keleti szomszédjának határoznak meg. 142 Bár Zomokszállás kun helység csak az 1493-as oklevélben szerepel, de az ismertetett adatok segítségével helyét nagyjából behatárolhatjuk. Biztosan a mai Galambos területén, annak Móricgáthoz és Monostorhoz közelebbi részén helyezkedett el. Adott a lehetőség, hogy Galambos korábbi kun neve Zomok lett volna. Az 1580-as török adóösszeírás szerint azonban nemcsak Galambos puszta létezik, hanem Zomok puszta is, melyet ezekben az időkben Monostor pusztával (az egykori Pétermonostor, Monostor) írnak össze. 143 Kutatások: 1894-ben Nagy Géza Félegyháza környékét kutatva Galambos területéről is szerzett anyagot. Félegyháza-Galambos név alatt vékony ezüst lemezes fejű gyűrűt gyűjtött be, keretelésében félhold, csillag és К betű. 14. századinak határozta meg. A Belső-Galambos-i részről egy bronz pitykegomb letörött füllel és egy négyszögletűre nyírt friesahi dénár került a Nemzeti Múzeumba. 144 Sajnos egyikről sem állíthatjuk bizonysággal, hogy a gyűjtés helyszíne megegyezett lelőhelyünkkel. 1981-ben Kiskunfélegyháza-Felsőgalambos határrészében gépi talajegyengetés következtében egy középkori templom és temető maradványai kerültek elő, ahol V. Székely György terepszemlét tartott. Az alig kiemelkedő dombon 15 TESZ 1976. 779. 16 RÁSONYI László 1962. 352. Uő. 1967. 145. 7 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 261. 8 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 335. 9 REIZNER Jánosl887. 19. 0 PÁLÓCZI-HORVÁTH András 1996. 30. 1 BÁRTFAI-SZABÓ László 1938. 128. 2 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 709. 3 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 440. 4 MNM Régészeti Adattára Középkori Osztály 126/1894. 2. 125/1894. 74-75.
