Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 125 Kutatások: A 18. században a várostól északkeletre IV. István jellegzetes keleti feliratú pénzeit találták. 47 1986-ban a Körösi út mentén kora Árpád-kori temetőt tártak fel K-Ny-i tájolású sírokkal. S-végű hajkarikák, karperecek, fülbevalók találhatók a leletek között. 48 Az Izsáki úton folytatott leletmentés során szintén Árpád-kori telep került felszínre. Somogyvári Ágnes Haleszban, a várostól délre Árpád-kori falu részletét tárta fel házakkal, melyekben kőből épített tűzhelyek voltak, valamint két faszerkezetes kút is előkerült. A lelőhelyet III. Béla pénzei keltezték. 49 Tóth Katalin a Bugaci úton szintén Árpád-kori lelőhelyet ásott. A Csongrádi úton 2002-ben folytatott megelőző feltárás Kiskunfélegyházától délkeletre 12-13. századi telepet hozott felszínre. 51 A feltárások során Árpád-kori templom nyomaira nem bukkantak. 1951-ben ásatás folyt az Alpári út mentén a 66-os km kőnél, Kiskunfélegyházától nem messze. A térképek szerint az ásatás helyszíne megegyezik a lelőhelyünkkel. Igen szegényes leleteket szolgáltató, 12-13. századi templom körüli temető 37 sírját ásták ki. Az ásatásról csak egy rövid, antropológiai kérdéseket vizsgáló összefoglalás látott napvilágot, egyébként régészeti közlése nincs. 52 Terepbejárás során módszeresen sikerült felderíteni a templom környékét. A lelőhelyről előkerült tekintélyes mennyiségű leletanyag alapján megállapítottuk, hogy egy nagy kiterjedésű, jelentős Árpád kori településsel kell számolnunk. A templom közvetlen környékén sűrűn és egyenletesen oszlott el a leletanyag, a templomot nyugatról, északról és délről veszi körül az egykori falu. A templomtól távolodva a település jellege megváltozik, és egymástól 50-100 m-re lévő „5-10 kerámiás", szórt jellegű településformát mutat. Ez a településszerkezet megfelel a Pest megyei topográfia vizsgálata során megfigyelt 2. típusnak. 53 A terepbejárás bizonysága szerint a település nyugati irányban éppen „összeér" a későbbi 14-15. századi helységgel. Temploma az állandó talajművelés miatt 200-300 méter (!) sugarú körben van elszántva. A terepbejárás során a jelentős Árpád-kori leletanyag mellett egyetlen késő középkori kerámia sem került elő, mely a település 13. század utáni továbbélését kizárja. Megjegyzések: A kerámiaanyag szerint a falu kora nem húzódik a 14. századba. A 13. század folyamán a település élete hirtelen megszakad. A pusztásodás nyomán felhagyott település teóriája nem tűnik valószínűnek, hiszen már a 14. században újra jelentősebb központként él Félegyháza körülbelül 500 méterrel nyugatabbra. A vidék a történelem folyamán frekventált hely volt, ugyanis az Árpád-kori lelőhellyel együtt és attól északnyugat-délkelet irányba húzódva, 47 BOROVSZKY Samu 1990. 385. 48 SOMOGYVÁRI Ágnes 1986. 69. 49 SOMOGYVÁRI Ágnes 1997. 92. 50 TÓTH Katalin 1997. 91. Köszönet V. Székely Györgynek szíves szóbeli közléséért. 52 LIPTÁKPál 1957.220. 53 LASZLOVSZKY József 1986. 136.
