Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
124 ROSTA SZABOLCS 5. lelőhely neve: Petőfiszállás - Külső Ferencszállás Fekvése: Petőfiszállástól nyugatra, 1200 méterre fekszik a lelőhely. Források: Kutatások: 1991-1992. M5 terepbejárás 187. lelőhely. Hosszúkás, ovális foltban, szabályos egyenesek mentén számos darázskő található, és bizonytalan korú csonttöredék került elő. Megjegyzés: 2004-ben meglátogattuk a helyszínt, ahol igen szomorú kép fogadott. Mintegy 5 évvel ezelőtt az igen jelentős nagyságú domb legnagyobb részét elhordták, az egykori lelőhelynél 2 méterrel csökkent a felszín magassága. Mára csak néhány kisebb-nagyobb réti mészkőtöredék jelzi az egykori kőépület, minden bizonnyal Árpád-kori templom helyét. A helyszín szomorú példája annak, hogy lelőhelyeink pusztulása a legkevésbé sem lassult le az elmúlt évtizedben. Az 1992ben terepbejárással könnyen megtalált templomhely a bugaci Felsőmonostorral és a külsőgalambosi Zomokszállással egyetemben az elmúlt 15 évben tönkretett templomok szomorú listájára került. 6. lelőhely neve: Kiskunfélegyháza - Alpári út Fekvése: Egy kisebb domb tetején, pontosan 2 km-re keletre a középkori Félegyháza templomától Pesty Frigyes nyomán sikerült az egykori templom maradványait megtalálni. Egykori településnév: A középkori Félegyháza nevének eredete tatárjárás előtti előzményt sejtet, ám Kiskunfélegyháza-Templomhalmon 14. századinál korábbi periódust nem sikerült kimutatni. Ha igaz az a nyelvészeti koncepció, miszerint a Félegyháza név magyarázata „romos templom", akkor a 14. század embere ennek a templomnak az elpusztított látványa nyomán nevezte el e területet Félegyházának, és az Árpád-kori település neve nem ez volt. De más névmagyarázatok alapján elképzelhető, hogy már ezt a korai települést is Félegyházának hívták. Források: A Bálint Alajos által az 1950-es években ásott Templomhalmon állt Félegyháza középkori temploma. Pesty Frigyes helységnévtárában a következőket olvashatjuk: „...a másik ettől 2000 lépésre keletre, hol az 1820-as években harangdarabot is találtak... ", 45 Mezősi Károly az 1930-as években ezt írja: „Az Alpári út mentében szintén ősi egyház létezésére következtethetünk a tömegmészárlás maradványaiból. Külön a koponyák és külön a testek elhantolva feküdtek. Mind egy szálig lefejezték őket a törökök... ", 46 Uo. 95. PESTY Frigyes 1978. 116. MEZŐSI Károly 1937.
