Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

SZOKÁS ÉS HATALOM 95 összesen 6 akó bor beszolgáltatása szerepelt. A falu 1772-ben kiadott urbáriumában a 71 3/4 úrbéri telek mellett 219 kapás szőlőt jegyeztek fel.

45 Vályi András megjegyzése szerint a település „bora középszerű" volt. Ugyanezt jelentette ki a közeli Szántováról, míg a szomszédos Béregröl azt jegyezte meg: „szőlői alább való borokat teremnek". EGY FALUSI PAP A MINDENNAPI KÜZDELMEK HÁLÓJÁBAN Történetünk főhőse, Szloboda Mátyás 1735 körül született a Nyitra megyei Holicson. Az 1767. évi vizitáció alkalmával 32 évesnek vallotta magát. Ugyanekkorjegyezték fel róla, hogy a magyar és a latin nyelv mellett németül, szlovákul és illírül is tudott. Teológiai tanulmányait a kalocsai szemináriumban végezte. 24 évesen, 1759-ben szentelték pappá. Lelkipásztori tevékenységének első színhelyéül Küllődöt jelölték meg, ahol először mindössze három hónapon át káplánkodott a beregi plébános irányítása alatt. Innen Újvidékre (Neoplanta) helyezték káplánnak, majd 11 hónap és 8 napnyi szolgálat után Hajósra került, ahol meglehetősen rövid időt töltött: hat hét múlva újra Küllődön találta magát. 1762 és 1772 között megszakítás nélkül irányította a falu egyházi életét. Az első években mint az anyaegyház, Béreg filiájának káplánja, majd 1766-tól az önállóvá vált küllődi plébánia első adminisztrátoraként működött. Szloboda Mátyás jellemére, életvitelére és munkájára vonatkozóan a felsőbb egyházi vezetés részéről semmiféle panasz vagy kifogás nem merült fel az évek során. A Glaser Gábor kanonok vezetésével megtartott bácskai egyházlátogatási körút (1767) során készült jegyzőkönyvben ruházatát és hajviseletét rendben találták. Házanépének erkölcsi életével kapcsolatban semmi kivetnivalót nem örökítettek meg.

49 A plébániai adminisztrációt következetesen végezte: szorgalmasan vezette az anyakönyveket, a hitoktatási csoportok jegyzékét, a körlevelek protokollumát, noha utóbbit a vizitátor kissé rendezetlennek találta.

50 A szükséges könyvekkel (Biblia, Tridentinum, Katekizmus stb.) saját személyében rendelkezett. A Patachich Gábor érsek által kiadott Statuta Generálta példánya viszont hiányzott a plébániáKÉLl.e. E. 16. kötet. 329. p. GROSSCHMID Gábor 1887. 6. VÁLYI András 1796-99. II. 391., III. 314., I. 179. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 325. p. Szloboda Mátyás 1772-től a hódsági plébániát vezette 1781-ben bekövetkezett haláláig. - KATONA, Stephanus 1800. 11. 456. A halála utáni végelszámolásokat, testamentumokat Id.: KÉL 1. с (Perszonális iratok) Glaser rövid életrajzát Id.: KATONA, Stephanus 1800. II. 420-421. Az 1767. évi bácskai vizitációs körútról és a jegyzőkönyvek forrásértékéről: BÁRTH Dániel 1999. 311-312.; BÁRTH Dániel 2003. A plébánián ekkor egy idős özvegyasszony, egy hajadon szolgálólány és egy nőtlen szolga élt. Az asszonyról följegyezték, hogy hajdan ő adoptálta Szlobodát, tehát gyakorlatilag a nevelőanyja volt. - KÉL 1. е. E. 16. kötet. 325. p. „...satis diligenter, sednon satis ordinate continuât." - KÉL 1. e. E. 16. kötet. 325. p.