Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén
96 BARTH DÁNIEL ról, amely 1738 óta a főegyházmegye törvénytárának számított. 51 Glaser akkurátus főpapként meghagyta a plébánosnak, hogy sürgősen másolja le valamelyik szomszédos paptársa példányát. 52 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben szinte sztereotip módon ismételgetett pozitív tulajdonságok természetesen a küllődi adminisztrátor esetében is megörökítődtek. Eszerint nem volt veszekedő, perlekedő, mérges vagy gyűlölködő. Az anyagi kérdésekkel nem foglalkozott a szükséges mértéken felül. Sűrűn látogatta az iskolát, felügyelte a tanító munkáját. Gondot fordított a templom és a parókia környékének tisztán tartására. Semmiféle kifogásolni való körülmény nem merült föl a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatban sem. Vasár- és ünnepnapokon misét celebrált. Ugyanezeken a napokon az evangéliumot a nép nyelvén is felolvasta, és azzal kapcsolatban reggel szentbeszédet, délután hitoktatást tartott. A hívek kétnyelvűsége miatt felváltva, egyik héten németül, a másikon illírül prédikált. Amikor délelőtt németül beszélt, a délutáni katekézist illírül tartotta, majd a következő alkalommal fordítva. 53 Szloboda - több bácskai paptársához hasonlóan - Kisasszony napja (szept. 8.) és Mindenszentek (nov. 1) között a helyi consuetudo szerint nem tartott szentbeszédet és hitoktatást az olyankor esedékes mezei és szőlőbeli munkálatokra hivatkozva. 54 A vizitátor szigorúan felszólította, hogy hagyjon fel az efféle gyakorlattal, mert az ellentétes az egyházi kánonokkal. 55 Nem ez volt azonban az egyetlen olyan kérdés, amelyben a faluba került káplánnak a helyi szokásokhoz kellett alkalmazkodnia. A küllődi hívek fogadalomból {ex voto) az év egy meghatározott szakaszában minden csütörtökön ünnepet ültek. A fogadalmi időszak az 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv megfogalmazása szerint Szent György napjától az árpa első keresztjéig, vagy aratásig, illetőleg Mária Magdolna napjáig (júl. 22.) tartott. 56 A mezőgazdasági munka határköveire történő utalás {...usque ad primam crucem hordaceam, seu usque ad messem...), amely történetesen egy egyházi forrásban maradt fenn, egyrészt a népi időszemlélet és az egyházi gondolkodás kapcsolatára, másrészt a fogadalom - külön nem említett - céljára is rávilágít. Az említett időszak első és utolsó csütörtökén a falu népe processio keretében vonult ki a határban álló kálváriához." Ma már nehezen kideríthető, hogy pontosan mi állt a fogadalom hátterében, mikortól tartották azt meg. A forrásokból úgy tűnik, hogy a falu sokác lakosságától az újonnan betelepült németek is átvették a szokást. Miként el kellett fogadnia azt a Küllődre helyezett káplánnak is. A Statuta Generállá jelentőségéről: BÁRTH Dániel 2002. KÉL I.e. E. 16. kötet. 338. p. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 325-329. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 326. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 338. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 332. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 333. p.
