Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén
94 BARTH DÁNIEL az a terv, hogy a kápolna helyett ne teljesen új templomot építsenek, hanem a régi templomot, amelynek tornya és falai viszonylag tűrhető állapotban vészelték át az évszázadok viharait, újítsák föl és lássák el tetővel. 38 Mindehhez több mint egy évtizeden keresztül hiányoztak az anyagi javak. 1748-ban még mindig változatlan helyzetet rögzítettek az egyházlátogatási jegyzőkönyvben. A vizitátor megjegyzése szerint 200 forint hiányzott az építkezéshez, amit a hívek szegénységük miatt nem tudtak előteremteni. A vizitáció alkalmával hozott rendelkezés értelmében a falubelieknek még abban az évben húszezer tégla kiégetéséről kellett gondoskodni az eső által megrongált falak hiányosságainak pótlására. A vizitátor meghagyta, hogy egy helyi embert koldulólevéllel ellátva bízzanak meg kéregetéssel a szükséges pénz előteremtésére. 9 Úgy tűnik, a módszer hosszú távon eredményes volt. A templom végül nagy nehézségek árán 1752-ben készült el, ám a 13 öl hosszú és 5 öl széles épület az 1760-as évek elejére újra romos állapotba került. A templomon 1764-ben átfogó felújítást hajtottak végre, amelynek 1300 forintos költségét részben a királyi kamara, részben a hívek adományából fedezték. 41 A falu plébániájának történetére vonatkozóan egymásnak ellentmondó információk állnak rendelkezésünkre. 42 Az egyházmegyei schematizmusok és földolgozások adatai véletlenül sem egyeznek egymással e téren. A zavart nem kis mértékben fokozza, hogy a XVIII. század derekán évtizedeken át leányegyházként működő Küllőd híveinek lelki gondozását az 1750-as évek végétől a beregi káplán látta el, aki állandó jelleggel Küllődön lakott. A káplán jogköre ezen a helyen inkább a helyettes plébánosi, az adminisztrátori jogkörhöz hasonlított. Az ún. adminisztrátorok, akik a kalocsai főegyházmegye plébániái tekintetében a korszakban túlsúlyban voltak, működésük tekintetében gyakorlatilag semmiben sem különbözött a hivatalosan is kinevezett plébánosok tevékenységétől. Az 1767. évi vizitáció és más források megbízhatónak tűnő adatai szerint a beregi káplánt végül 1766-ban nevezték ki az önállóvá vált küllődi plébánia adminisztrátorává. Küllőd korabeli gazdálkodásának bemutatása nem tartozik e tanulmány keretei közé. Érintettség okán mindössze egyetlen művelési ágról kell röviden szót ejtenünk. A falu lakói a környező településekéhez hasonló, átlagos mennyiségű szőlőtermesztést folytattak. A pap járandóságai között a XVIII. század közepén évente KÉL 1. a. Visitatio Canonica (1734) KÉL 1. a. Visitatio Canonica (1748) KÉL I.e. E. 16. kötet. 322. p. Jelentés a fölső bácsi esperesi kerület plébániáiról az 1760-1771 közötti időszakra vonatkozóan, 1771. (Az irat eredetileg a KÉL „Vis. Can. Általános" elnevezésű vegyes fondban őrződött. Jelenlegi lelőhelye ismeretlen. Ezúton köszönöm Bárth Jánosnak, hogy a 7 oldalas irat xerox-másolatát a rendelkezésemre bocsátotta.) A plébánia történetének néhány soros összefoglalása, sok tévedéssel: BOROVSZKY Samu (szerk.) 1909. II. 324. KÉL I.e. E. 16. kötet. 325. p.
