Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

CUMANIA 19., KECSKEMET, 2003 85 BARTH DÁNIEL SZOKÁS ÉS HATALOM Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén KÜLLŐD, 1764. SZEPTEMBER 16. Szokatlan események kavarták föl a XVIII. század folyamán fokozatos hullámokban benépesülő bácskai falvak egyébként sem egyhangú életét élő Küllőd

1 mindennapjait egy kora őszi vasárnapon. Az akkoriban vegyesen sokác és német lakosságú falu káplánja, bizonyos Szloboda Mátyás éktelen haragra gerjedt a forrásokban illírekként (natio Illyrica) megnevezett katolikus délszlávok ellen, akik az ő megannyi figyelmeztetése és felszólítása után sem tiltották meg leányaiknak, hogy a szőlők őrzésével töltsék el az Úr napját. A káplán mérgét külön fokozta, hogy a délelőtti szentmisén öt, a délutáni vecsernyén pedig mindössze három illír lány vett részt. A pap a vecsernye után utasította a helyi tanítót és az egyházfit: menjenek ki a szőlőbe és gyűjtsék össze „egészségtelen rejtekhelyeikből" {malesana latebra) a vétkes leányokat. Az e módon összefogdosott, szám szerint 27 kisebb-nagyobb lányt ezután csapatostul behajtatta a faluba, majd - szalmakoszorút és égő fekete gyertyát vitetvén előttük - végigvezette őket az utcákon, míg végül egy állattartó építménybe, az ún. korlátba záratta be a megszégyenített társaságot. Mindeközben a küllődi férfiak nagy része, köztük a falu elöljárói - vasárnap este lévén - a kocsmában múlatták az időt. Amikor értesültek a történtekről, többen nekirontottak a káplánnak és segítőinek. Rövid dulakodás után kiszabadították a lányokat, miközben husángokkal fenyegették meg a tanítót és az egyházfit. Az egyházfi felesége, aki férje segítségére sietett elő, arra kényszerült, hogy gyerekeivel együtt a házában keressen menedéket. A káplán már az események eldurvulása előtt elmenekült és bezárkózott a paplakba. A feldühödött férfiak azonban nem hagyták annyiban a dolgot: utána mentek. Nagy kiáltozások közepette behatoltak a házba és kemény szavakkal fenyegették meg a papot. Addigra már csaknem az egész falu összesereglett. Szinte magunk előtt látjuk a férfiak mellett megjelent, mindenre kíváncsi asszonyok, a bámészkodó gyerekek, a megrémült lányok és a jól szórakozó legények hangos kavalkádját. A falu neve a XV1II-XIX. századi forrásokban Kolluth, ritkábban Kollúth vagy Kollut alakban szerepel. A hajdani Bács-Bodrog vármegyében található település az országos méretű helynév-magyarosítási hullám keretében, 1904-ben kapta a Küllőd nevet. (Jelenleg: Kolut, Szerbia-Montenegró)