Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Somogyvári Ágnes: Kutak egy Árpád-kori településen

CUMANIA 19., KECSKEMET, 2003 5 SOMOGYVÁRI ÁGNES KUTAK EGY ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEN Kőhegyi Mihály emlékének Kiskunfélegyháza haleszi határrészén 1995-ben és 1996-ban került sor az M5 autópálya építéséhez kapcsolódóan egy Árpád-kori településrész feltárására. Mivel a feltárás az autópálya nyomvonalában történt, ezért a feltárható terület szélessége adott volt. Ezen a területen a kisajátításra mintegy 50 m szélességben került sor, így ebben a szélességben és 250 m hosszan, követve az autópálya nyomvonalát, tártuk fel az Árpád-kori telep erre a szakaszra eső részét. Ezek miatt a körülmények miatt teljesen esetleges volt, hogy a telepből mit tudtunk feltárni, mi esett a nyomvonalba. A feltárás területe egy megközelítőleg E-D irányú enyhe dombháton húzódott. A dombhát tetején valamint K-i lejtőjén egymás közelében helyezkedtek el a település házai. Összesen 11 házat tártunk fel. A házakat földbe mélyítették, mélységük 30 és 50 cm között változott. A házak alapja megközelítőleg négyzet alakú volt, egy helyiségből álltak. A házak nagyobbik részében megtaláltuk a kemencét, melyet az esetek többségében réti mészkőből építettek, vagy a tüzelés valamilyen nyomát. A házakon kívül feltártunk külső kemencéket és kemencebokrokat, a házak körül tároló- és hulladékgödröket. A házaktól távolabb, ÉNy-i és DK-i irányban karámok és kerítőárkok kerültek elő. A település házaitól távolabb, ugyancsak ENy-i és DK-i irányban, már a mélyen fekvő részeken nagyobb méretű gödrök, köztük négy kút feltárására került sor. Az előkerült leletanyag viszonylag kevés, az Árpád-kori telepekre jellemző edénytöredékekből, köztük bográcsperemtöredékekből állt. A telep korának meghatározását segítették azok a pénzek, melyeket a település gödreiben, illetve házaiban találtunk. II. Béla két ezüst dénárja, valamint III. Béla 5 db rézpénze került elő, így a település élete a XII. század közepére-végére tehető.

2 A feltárás során a mélyfekvésű részeken kerültek elő a nagyméretű gödrök. Ezeknek a gödröknek az átmérője 2-3 m között volt, mélységük 2-2,5 m között változott.

3 Lefelé fokozatosan szűkültek. Feltételezésünk szerint ezek a gödrök is kutak lehettek, mégpedig a néprajzi szakirodalomból ismert kopolyák vagy itatógödrök, melyeket az állatok itatására használtak. Ugyanakkor négy olyan kutat is feltártunk, amelyek a település lakóinak biztosították az ivóvizet. Ezek nem egy1 A település házainak közlése: SOMOGYVÁRI Ágnes 2001. 447-460 2 A pénzek meghatározásáért V. Székely Györgynek tartozom köszönettel. 3 A mért adatok a feltárás szintjétől értendőek.